Az élet örömei

Ezekkel az általam kidolgozott tételekkel szeretnék segíteni azoknak, akik a továbbiakban érettségizni fognak! Sok sikert mindenkinek!
Le is tölthetitek, de fel is rakom, hogy el tudjátok olvasni, anélkül, hogy le kellene tölteni!

Irodalom tételek: 
/userimages/az-elet-oromei/files/irodalom_tetelek_www.oldalunk.hu_.docx

Nyelvtan tételek: 
/userimages/az-elet-oromei/files/nyelvtan_tetelek_www.oldalunk.hu_.docx

Történelem tételek:
/userimages/az-elet-oromei/files/tortenelem_tetelek_www.oldalunk.hu_.docx

Német tételek és párbeszédek: 
/userimages/az-elet-oromei/files/nemet_tetelek_es_parbeszedek_www.oldalunk.hu_.docx

Biológia tételek: (Ez csak a B rész, az A részt, vagyis a kísérleteket nem töltöttem fel, mert nekem azokra nem volt szükségem, így nincsenek kidolgozva. Projektmunkával kiváltottam!)
/userimages/az-elet-oromei/files/biologia_tetelek_b_resz_www.oldalunk.hu_.docx

  Homérosz: Odüsszeia
Bev: A Kr.e. 4. évezredben, az ókori Európában a római és a görög kultúra, vezető szerepet játszott. Az ókori görög irodalom legnagyobb alakjának Homérosz tartják.
Élete: A fennmaradt információk alapján keveset tudunk róla. Feltehetően Kr. e. 8. században élt. Szülőföldjének dicsőségéért sok város vetélkedett, de legvalószínűbb, hogy Szmürnában született és Ion szigetén halt meg.
A mű: Bev: Őt tartják az eposzírás attyának. A két nagy alkotás, az Iliász és az Odüsszeia is az ő nevéhez fűződik. 
A két eposz alapja ugyanaz a trójai mondakör, s egyben erre a két isteni tettre vezethető vissza a háború:
1. Péleusz és Thétisz , Néreusz tengeri isten lánya lakodalmat rendeztek,ahová hivatalos volt minden Isten, kivéve Erisz, a viszály istennője. Ezért bosszút forralt: A Heszperidák kertjéből szakított egy aranyalmát,ráírta,hogy „A legszebbnek” és behajtotta az ünneplő társaság közé. Héra, Athéné és Aphrodité rögtön hajba kapott, melyiküket is illeti az aranyalma. Ítélőbírónak a legszebb földi férfit, Páriszt választották. Héra neki ígérte az Európa és Ázsia feletti hatalmat, ha javára ítél. Athéné hősisséget és győzelmet minden felett. Aphrodité pedig a legszebb földi nő szerelmét. Párisz Aphroditénak adta az aranyalmát.
2. Tündareoszt, a spártai király feleségét, Zeusz hattyú alakban elcsábította. Gyermekük született, a szépséges Heléné, akiért rengetegen versenyeztek, de végül Agamemnón mükénéi király öccse, Meneláosz nyerte el a kezét. Párisz, trójai király viszont elrabolta, így megkezdődött a 10 éves háború Trója ellen.
Az Odüsszeia a Kr. e. 8. század végén keletkezett eposz.  Az eposz műfajt Homérosz alkotta meg és alapul szolgál a későbbi korokban is.
(Az eposz fogalma: Az epika műnemébe tartozó nagy terjedelmű költemény. Hősei rendkívüli képességekkel rendelkeznek és az istenek támogatásában részesülnek. Jelentős tetteket visznek véghez.)
A formai jegyek Homérosz óta az eposz nélkülözhetetlen kellékeivé váltak. Ezeket eposzi kellékeknek nevezzük.
Eposzi kellékek:

1. Invokáció: A múzsa segítségül hívása.
2. Anticipáció: A főhős sorsának előrejelzése.
3. Propozíció: A téma megjelenítése.
4. In medias res: Kezdés.
5. Expozíció.
6. Enumeráció: Seregszemle.
7. Deus ex machina: Csodás elemek, isteni beavatkozás.
8. Állandó jelzők és ismétlések.
9. Epikus hasonlatok.
10. Kiemelkedő főhős (emberideál) és nehéz győzelem.
11. Reflexió: Elmélkedés, írói magyarázat.
12. Epizódok.

Tárgy: Az Odüsszeia a Trójai háborúból hazatérő görög hősök kalandjait elbeszélő eposz. Az Iliász folytatása, igazodik hozzá formai sajátosságaiban és tartalmában. Az Odüsszeiaban a közösség háttérbe szorul, a téma maga a címadó hős. A történet 40 nap alatt játszódik, de 20 évet foglal magában. A Trójai háború után 10 évvel játszódik, Több helyszín is előfordul, Itaka szigete és az Olümposz. A múlt és a jelen váltakozik.
Szerkezete:
1-4 ének: Ugyanabban az időben zajlik a cselekmény, a jelenben.
 (Itaka, Phülosz, Spárta)       Menelaosz
5-8 ének: Az istenek gyűlése
                (Ogüge, Szkeria)        Hermész
9-12 ének: Hajótörött Nauszikánál. Itt meséli el kalandjait.
Kalandjai:
1. Feldúlják a Kikónok városát, de többen elesnek,mert kapzsik.
Odüsszeusz és társai feldúlják az Iszmarosz nevű várost, ahol a kikón nevű nép lakik. Féktelenül rabolnak és fosztogatnak, nem hallgatnak Odüsszeusz intésére sem, így sokan meghalnak.
2. A lótuszevők szigete.
A lótuszevők szigetére érnek, ahol három társ megkóstolja a lótuszt és nem akar többé hazatérni. Őket erővel viszik el a minden gondot feledtető világból, amit a lótusz okoz.
3. A küklopszok szigete.
A küklopszok szigetén Odüsszeusz agyafúrtságának hála megvakítják Polüphémoszt, aki Poszeidón fia. Ezért is haragszik meg olyan nagyon Odüsszeuszra és küld rá viharokat és rossz szelet. A kaland során hat társa meghal, felfalja őket a szörnyeteg, de hatan túlélik és gazdag zsákmányt szereznek.
4. Aiolé szigete: Itt börtönben van.
Aiolé szigetén kötnek ki, ahol a szelek királya egy bőrtömlőt ad Odüsszeusznak, amiben a hatalmas tengeri viharokat keltő szelek vannak fogva tartva. A társak balgasága és kíváncsisága miatt kinyitják a tömlőt és elsodródnak Ithakától.
5. Télepülosz, a lasztrigónok városa.
Télepülosznál kötnek ki, ahol hatalmas emberevő óriások laknak és sziklákat dobálva összezúzzák Odüsszeusz hajóit. Csupán az övé marad meg, a többi elsüllyed.
6. Aiolé szigete: Kirké istennő sertéssé változtat 21 hajóst, Odüsszeusz megtöri Hermész segítségével a varázslatot. Kb. 1 évig maradnak a szigeten.
7. Alvilágjárás: (Ez a 11. ének). Leszáll az alvilágba jóslatért.  Találkozik az anyjával, értesül az itakai állapotokról. Hazatér az alvilágból, hajóra száll. Kirké ismerteti vele, hogy valamilyen veszélyek várnak rá.
8. A szirének éneke: Továbbhajóznak és a Szirénekkel kell szembenézniük. Csak ő hallhatja a szirének énekét,  mert már ellent tud mondani vágyainak. Ennek ellenére odakötteti magát az árbóchoz és társai fülét viasszal tömi be. A Szirének pontosan tudták mi Odüsszeusz gyenge pontja és megígérik, hogy olthatatlan tudásszomját csillapítani fogják.
9. Út Szkülla és Kharübdisz között: Feláldozza 6 társát a többiekért. Ez volt az egyetlen lehetőség, ho9y megmeneküljenek a Kharübdisz halálos örvényétől.
10.Thrinakié szigete: Teiresziász és Kirké tilalma ellenére ettek a Napisten, Héliosz legszebb marháiból. Saját emberi gyarlóságuk és mohóságuk vitte őket ebbe a bűnbe. Büntetésük az lett, hogy mikor újra tengerre szálltak egy vihar elpusztította a hajót, csak ő marad életben, a társai nem. Kilenc napon keresztül hánykolódott egy fába kapaszkodva, amikor Kalüpszó szigetére megérkezett.
13-24 ének: Hazatérése Itaka földjére lépésétől kezdve, a kérők leszámolásáig.
Bef: A mű cselekménye során általános értékrend alakul ki. Az ideális görög hős szellemileg és fizikailag kiváló teljesítményt nyújt, nagy a tudásvágya, felelős a közösségért, céltudatos, képes alkalmazkodni, igazságos és emberséges. Képességei istenhez hasonlóvá teszik. Már nem a kiváló harcos az ideál, hanem a sokat tapasztalt bölcs, aki leleményes és tudja alakítani a saját sorsát. Az istenek szerepe korlátozott, mindenki maga felel a bűneiért.
 
  Shakespeare: Rómeó és Júlia
Bev: A reneszánsz kultúrtörténeti korszak, korstílus is egyben, amely 1300-tól 1600-ig tartott. Jelentése újjászületés, az ókori görög-római művészetek újjászületése. Ez az angol reneszánsz fénykora.
Élete: Ez alatt az idő alatt élt a drámai irodalom egyik legnagyobb alakja, Shakespeare, 1546-tól 1616-ig.
Életét pályaszakaszokra bonthatjuk. Az első szakasz 1589-től 1594-ig tartott és királydrámákat írt. A második szakaszban vígjátékokat és tragédiákat írt, ez 1594-től 1600-ig tartott. A harmadik 1600-tól 1608-ig tartó szakasz a nagytragédiák korszaka. A negyedik szakasz a színműveké 1600-tól 1613-ig. Színháza a Globe 1599-ben épült Londonban. Ez volt az első önálló színház. Az itt játszott színművek a köznépet és az arisztokráciát is érdekelték és szórakoztatták.
A színház kívülről nyolcszögletű, belülről kör alakú volt, az épület elején egy földgömbbel. A több emeletes, fából készült színházépület felülnyitott volt, s nappal természetes fénynél tartották az előadásokat.
Shakespeare drámaművészetében nem követi az antik drámák mintáit. A reneszánsz drámaművészet a következőkön alapul:

• Az érzelmek szabadságán
• A hármas egység hiányán (tér, idő, cselekmény egysége)
• Az árnyalt jellemrajzon
• A természetességen
• Az élet és a természet szeretetén

Művei:
William Shakespeare összesen 37 darabot írt.

• Királydrámái:    
  5. II. Richárd
  5. III. Richárd
  5. IV. Henrik

• Tragédiák:         
  5. Rómeó és Júlia
  5. Július Caesar
  5. Hamlet
  5. Othello
  6. Macbett
• Vígjátékok:       
  5. Szentivánéji álom
  5. Velencei Kalmár
• Új drámatípust teremt:
  5. Téli rege
  5. A vihar

A mű: Bev: Ezek közül talán a legismertebb az 1595-ben keletkezett szerelmi tragédiája, a Rómeó és Júlia, amely megfelel a reneszánsz drámaművészetnek és a klasszikus drámai szerkezetnek is. A mű 5 felvonásból áll. A tragédia tömör, észlelhető benne a drámai feszültség. Középpontjában a szerelem áll.
Tárgy: I. felvonás – expozíció:
Megismerjük a két ellenséges családot, a Montagut és a Capuletet. A történet egy olasz városban, Veronában játszódik. vígjátéki jelenettel indul, amely veszélyes küzdelembe csap át, de közbelép a Veronai herceg.
Közben Rómeót Róza iránti reménytelen szerelme emészti. Parisz pedig feleségül kéri Júliát.
A bonyodalom kezdete:
Capuleték bált rendeznek, itt találkozik egymással Rómeó és Júlia, akik azonnal egymásba szeretnek. Megtudják, hogy ellenséges családba tartoznak.
II. felvonás – a bonyodalom kiteljesedése:
Rómeó szerelmet vall Júliának. A barátaik segítik őket. A dadus átadja az üzeneteket, Lőrinc barát pedig összeadja őket titokban.
III. felvonás – a dráma fordulópontja:
Tybald megöli Rómeó barátját Mercutiot, aztán megküzd Rómeóval is, de ő halálosan megsebesíti, ezért a Veronai herceg száműzi Veronából. Júlia értesül a történtekről. Lőrinc barát Mautovába küldi Rómeót, s ígéretet tesz a két család kibékítésére. Paris és Júlia esküvőjének időpontját kitűzik.
IV. felvonás – Júlia a dráma középpontjába kerül:
Júlia nem akarja a házasságot, Lőrinc baráthoz siet segítségért. Egy főzetet kap, amelytől tetszhalottá válik, Rómeónak levelet küldenek erről.
V. felvonás – a tragédia:
Rómeó nem kapta meg a levelet. Visszatérve megküzd Parisszal, akit megöl. Látja, hogy Júlia „halott”, ezért megmérgezi magát. Amikor Júlia felébred nem tudja elviselni  Rómeó halálát, ezért leszúrja magát. A barát mindenre fényt derít. A családok közötti ősi gyűlölködést a szerelmesek hősi lázadása és tragikus halála szünteti meg. Az utolsó jelenetben helyre áll a rend, de ezért borzalmas árat kellett fizetni.
Bef: A művet már sokan és sok féleképpen feldolgozták, azonban Shakespeare olyan szenvedélyesen írta le, hogy az emberek az ő nevéhez fűzik a darabot. A műnek tulajdonképpen nem kéne tragédiával végződnie. Shakespeare szándéka a gyorsan fellángoló, sírig tartó szerelem bemutatása volt. A szerelmesek halála nélkül nem lehetett volna ilyen kifejezően bemutatni, mennyire szenvedélyes a két szerelmes kapcsolata.
 
  Radnóti Miklós
Bev: Radnóti Miklós a Nyugat harmadik generációjához tartozott. Költő, műfordító, prózaíró és a magyar antifasiszta líra kiemelkedő művelője volt. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet.
Élete: Radnóti 1909. május 5-én született Budapesten. Anyját és ikertestvérét születésekor, apját pedig tizenkét évesen vesztette el, ez meghatározta világlátását. Az elemit és a középiskolát Budapesten végezte, majd a Csehszlovákiában főiskolán tanult. 1930-ban beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára, de zsidó származása miatt tanári álláshoz nem juthatott. A haladó baloldali mozgalmakkal már az 1920-as évek végén kapcsolatba került. Hitler hatalomra jutása után (1933. január) már tudta, hogy „halálraítélt”. 1935-ben Feleségül vette Gyarmati Fannit. 1937-ben irodalmi munkásságának elismeréseként Baumgarten-díjat kapott. Párizsi útjain a modern irodalommal és művészettel ismerkedett meg.
Verseskötetei:
1930: Pogány köszöntő
1931: Újmódi pásztorok éneke
1932: Lábadozó szél
1935: Újhold
1936: Járkálj csak, halálraítélt!
1938: Meredek út
1940: Válogatott versek (1930-1940) àBori notesz
1946:  Posztumusz kötet - Tajtékos év címmel
Költészete: Első három kötetében már vannak maradandó értékű versek, s felfedezhető művészetének néhány alapvető jellegzetessége: A szelíd nyomorúság, a gyengéd pátosz, a derű és a szomorúság; ezek még a mozgalmi verseiben is jelen vannak; a természet szeretete s a részletek iránti érzékenysége. A harmadik kötetében a lázadó, harcos hangnem azonban 1935-re megváltozik; ekkor jelenik meg negyedik kötete, az Újhold. Ennek első verse a Mint a bika már a halálra ítéltséget fogalmazza meg.
A művek: Bev: A magyarországi fasizmus térhódítása azonban egyre nehezebbé tette életét. 1940-től kezdve kisebb megszakításokkal munkaszolgálatos volt. 1944-ben a szerbiai Borba hurcolták, majd a menekülő hitleristák kegyetlen erőltetett menetben vitték Németország felé. Az agyongyötört költőt a győri Abda határában, valószínűleg 1944. november 9-én agyonlőtték. Amikor holttestét exhumálták, viharkabátja zsebében találták meg az utolsó, halála előtt írt verseit tartalmazó füzetet (Bori notesz).
A művek(verek): Az 1944. júliusában írt Hetedik ecloga is ilyen levél és a bori lágerben irt első költeménye. A fogolytartás körülményeit mutatja be. Valójában meghitt, bizalmas beszélgetést folytat a költő feleségével, akit a képzelet maga elé varázsol. Ötször szólítja meg közvetlenül, mintha a távoli kedvesnek mutatná be életét, vele osztaná meg gondjait, érzelmeit. A vers szerkesztő elve a különböző valóságsíkok váltakozása: a rideg valóság és az álom, a tábor és az otthon, a jelen és a múlt mosódik össze, fonódik együvé.
Az erőltetett menet is a bori lágerben született 1944. szeptemberében. A költemény az életösztön, az élethez való ragaszkodás és a megszabadító halál hívása között vergődő ember drámai belső vitáját, drámai küzdelmét tárja elénk. Váltakozik benne az egyes szám második személyű és az egyes szám első személyű közlés. A költemény idő- és értékszembesítő, az erőltetett menetelés jelene és a békés otthon múltba vesző emlékképsorozata áll szemben egymással. az ellentét a hangnemben is érződik: idilli és elégikus hangulatok váltják egymást.
A költemény címe, formája, a sorok tördelése s az ennek nyomán kirajzolódó kép mind összhangban vannak egymással és együttesen járulnak hozzá a költemény döbbenetes hatásához: a kettészakított, zökkentett sorok mintha az elkínzott emberek roskadozó, meg-megbotló lépéseinek ritmusát idéznék.
A La recherce című sirató verset 1944. augusztusában írta a heidenaui táborban. Hexameterei a Hetedik eclogára emlékeztetnek. Az eltűnt idő nyomában című regényére utal. A vers szerkezete a kérdések és a válaszok összefonódásából adódik. Az eltűnt időt, az emlékké vált idillt, a régi barátokat keresi, kutatja a magyar költő is. A régi idill a borzalmak elmúlása után sem ismerhető meg: A meghalt barátok emléke be fogja árnyékolni a jövőt. A vers befejezésének látomásában a költő önmagát is a túlélők közé számítja. Ez is bizonyíték arra, hogy még a legtragikusabb körülmények között is élt benne a hazatérés reménye.
 Bef: Radnóti költészetének legjelentősebb műfajcsoportja az ecloga. Radnóti úgy érezte, hogy ebben a félelemmel teli zűrzavaros világban a klasszicizmus harmóniáját kell költészetében megvalósítania. Ennek hatására írta meg eclogáit. Eclogáinak fő jellemzője a párbeszédes jelleg. Többször azonban a párbeszéd csupán formai szempontból érvényesül, tartalmi szempontból a költő önmagával viaskodik. A kettős én megjelenése figyelhető meg a versekben. Az idillikus természet és a tragikus kor kettőssége van jelen a versekben. Radnóti ezt a műfajt látta legalkalmasabbnak arra, hogy bemutassa ez embertelen, veszélyekkel teli világot, és kifejezze mérhetetlen boldogságvágyát.
 
  Kölcsey Ferenc: Himnusz
Bev: A 19. században a reformkori romantika kiemelkedő alakja Kölcsey. ( Reformkor 1825-től 1848-ig tartott, végbement a Habsburg polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség.)
Élete: Kölcsey 1790, augusztus 8-án született Sződemeteren. Apja a nemesi családból származó Kölcsey Péter 1796-ban elhunyt. Édesanyja Bölöni Ágnes, fiát már 6 évesen Debrecenbe küldte tanulni. Főiskolai tanulmányainak ideje alatt Kazinczy Ferenccel levelezett. 1809 őszén befejezi jogi tanulmányait és Pestre ment törvénygyakorlatra, de ügyvédi vizsgát nem tett.
1825-ben felpezsdül politikai élete.
1832-ben főjegyző és országgyűlési követ lett.
1832. december 11-én Pozsonyban megírta a műfaji szempontból egyedülálló Országgyűlési Napló című művét.
1835-ben lemond a képviselői megbízásról.
Bécsben elmondta az Országos Rendekről című beszédét.
Költészete: Hazatérve magára vonta a közfigyelmet és ezután csak az irodalomnak élt. 1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság alapítója lett.
Művészetében több féle hatás érvényesül:

• A felvilágosodott klasszicizmus
• Az érzékenység
• A romantika

Első kísérleteiben még Csokonai hatására versel, majd Kazinczy híveként szigorú bírálója kortársainak, a részrehajlás nélküli elvi kritikát teremti meg, élete értelmét pedig a reformkori küzdelmekben találja meg. Elsőként valósítsa meg a költészet és a politikai cselekvés egységét. Barátjával, Szemere Pállal megírta az Élet és literatúra című folyóiratot. Céljuk az élet és az irodalom egységét hangsúlyozó művel az volt, hogy kritikai írásokkal tisztázzák az új irodalmi élet kérdéseit, és hogy elméleti irányt adjon a további fejlődésnek.
Művei:

• 1814. – Elfolyódás
• 1823. – Vanitatum Vanitas
• 1823. - Himnusz
• 1830. – Zrínyi dala
• 1837. – Parainesis intelem
• 1838. – Zrínyi második éneke

 A Parainesist unokaöccsének Kölcsey Kálmánnak írta, de az egész fiatalságnak szól. Ez a mű a világnézetének, erkölcsi felfogásának végakarat szerű összefoglalása.
A mű: (Himnusz) Bev: Kölcsey borúlátása, az első reformországgyűlés megtorpanása, konzervatív ellenállása a reformkorral szemben. Ekkor írja a Himnuszt, 1823. január 22-én. Műfaja himnusz, ez eredetileg a középkori egyházi költészet műfaja. Általános értékrendben az óda egyik típusa.
Óda: Valamely természetfeletti lényhez, Istenhez, vagy elvont fogalomhoz, ünnepélyes formában, hangulatban megírt költemény.
A mű keletkezésének napja a rendszerváltás óta a magyar kultúra napja. Először 1829-ben az Auróra nevű folyóiratban jelent meg. A beszélő protestáns, prédikátor, költő, ez magyarázza a költemény mélyen vallásos jellegét és sajátos történelmi szemléletét.
A vers 8 versszakos. Klasszicista szerkezetű. verselése szimultán. A vers szerkezete keretes. Az első és az utolsó versszak a keret.
Tárgy:
1. versszak:
Áldáskérés. istenhez való fohász, a költő a haza sorsáért érzett aggodalma miatt kér áldást az úrtól. Imaforma, amelyben jókedvért, bőségért, és védelemért könyörög.
2 – 3. versszak:
Évszázadunk dicsőségének felsorolása, érték gazdag múlt. A középkori siratóénekek szerkezetét követi a vers szerkezet. Isten ajándékait sorolja fel. Isten cselekvő, akinek a múltat a nemzet nagyságot köszönhetjük.
4 – 6. versszak:
Tragikus múlt. A balsors évszázadainak nagy erejű, romantikus képei, szenvedéssel teli múlt. Bűneink miatt sújt Isten haragja. Ezt Kölcsey túlzásnak tartja. (Megbűnhődni a jövendőt) A legnagyobb bűn: a nemzetek egymás ellen fordulnak, pusztítják egymást.
7. versszak:
Szinte észrevétlenül vált át a múlt a jelenbe. A jelen sivársága elrettent, a reménytelenség, a telhetetlen kétségbeesés, s a kilátástalanság érződik, ezt a múlt és a jelen ellentétpárba állításával fejezi ki.
8. versszak:
Szánalomért könyörög. Az imaformával zárja keretbe a költeményt. (Nem megismétlése az elsőnek)
Bef: A mű klasszicista jellemzői a szabályos szerkesztési mód és a logikus szerkezet, ahogy a múltból haladunk a jelen felé.
Romantikus jellemző benne a kiábrándultság, a szélsőséges érzések és a romantikus nemzet felfogás. A múltat és a jelent állítja szembe egymással, de a jövőre nem utal.
Jelentősége: Kölcsey eszme fejlődésének legfontosabb állomása, a reformkor politikai nyitányával esik egybe.
 
  Petőfi Sándor Tájköltészete
Bev: Petőfi Sándor a 19. század első felének jelentős költője és az 1848-as forradalom és szabadságharc résztvevője. Költő, forradalmár és nemzeti hős.
Élete: 1823. január 1-jén Kiskőrösön, de Kiskunfélegyházát tekintette szülővárosának. Apja Petrovics István. Anyja Hrúz Mária. Jómódú család voltak, de később elszegényedtek. Petőfi összesen 9 iskolába járt, de 18 éves korától vándorszínésznek ált. Ekkor kezdett verseket írni.
Verses kötetei:    

• 1844 – Versek
• 1845 – Versek II.
• 1847 – Összes költemények

Költészete: A szabadság, a szerelem és az életöröm költője. Korai költészetére a romantika volt jellemző, több reménytelen szerelemből adódóan. (Csapó Etelka, Mednyánszki Berta, Szendrey Júlia) Erre kitűnő példa a Bújdosó (1842) című verse.
Azonban 1842-ben elszakadt ettől, a Hazámban (1842) című versében a rónát dicséri és a puszta síkvidékét mutatja be. A romantika zord, vadregényes tájával szembe a délibábos síkság kerül. Petőfi fedezi fel a szülőföldet, mint a szabadság szimbólumát. Egyforma fontos benne a táj és az ember, valamint a tájat szemlélő költő.
Megteremtette a lírai realizmust. Ez a költészeti forma teljesen megváltoztatta az irodalom szemléletét, témáját, hangnemét és stílusát is. Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség. Stílusának forrása a népköltészet. Petőfi megmutatta, hogy lehet egyszerűen, természetesen, de mégis költőien írni.
Népies költészetet teremt, a népies költészet motívumait a műköltészet rangjára emeli.
Műfajokat teremt:

• Népies helyzetdal: Pl.: Borozó (1842)
• Népies életképek: Pl.: Megy a juhász a szamáron
• Családi versek: Pl.: Füstbe ment terv
• Forradalmi versek: Pl.: Nemzeti dal
• Prózai művek: Pl.: Helység kalapácsa (1844)
• Szerelmes versek: Pl.: Beszél a fákkal a bús őszi szél
• Tájversek: Pl.: Az alföld a puszta télen

Tájköltészete: Tájleíró költeményeiben egyrészt a táj bemutatása, másrészt a költőnek a tájhoz fűződő viszonya, érzései, gondolatai jelennek meg. Petőfi az Alföld költője. Elsőként fedezi fel a líra számára a magyar róna szépségeit. Erre a legjobb példa az Alföld című verse. Ez a tájköltészet témakörének első kiemelkedő alkotása. 1844-ben keletkezett. Keretes vers, műfaját tekintve óda. A börtönből szabadult sas metaforát felhasználva a fent nézőpontjából láttatja az Alföldet. Nem az a lényeg, hogy mit láttat, hanem, hogy hogyan láttatja. A lírai én háttérbe húzódik. Sajátos szerkesztési technikája van: kezdetben a horizontot kitágítja, diadalmas képeket láttat a magasból. Fokozatosan szűkíti a látókört, szinte egyetlen ponttá zsugorítva irányítja tekintetünket.
A kezdeti szárnyalás, az Alföld gazdagságának bemutatása után, a költő hosszasan elidőz azon a helyen, ahol igazán otthon érzi magát és ahová emlékek fűzik. Ez az érzelmi azonosulás hívja életre a befejező versszak vallomását: Itt már nincs szüksége a Kárpátoktól való elhatárolódásra ahhoz, hogy az Alföldhöz való ragaszkodását kifejezze.
Verseinek témája a magyar táj bemutatása, alapja a gyermekkori élményvilága. Tájleírása pontos és hiteles, olyan tájat ábrázol, amelyben benne van a személyes érzelem is. Költészetében a puszta síkvidékét, a hazát, a hazaszeretetet a szabadság jelképévé emeli. Tájversei romantikus ihletésű leíró és elbeszélő részek váltakozása. Versei valóságos, földrajzilag meghatározó tájat ábrázolnak. Tájábrázolására jellemző: festőies ég, láttatás, benépesítés (magyar táj, magyar népi hősök), perspektívaváltás, negatív tájfestés pl.: A puszta télen.
A Puszta télen című tájleíró költeményét 1848 januárjában írta Pesten.
Mintha ellentétpárja lenne Az alföldnek az arányos szerkesztésű, 3×3 versszakból álló vers.
Elégikus hangnemű költemény. Témamegjelölő a cím.
A címben szereplő puszta szó kettős jelentésű; főnévi értelemben a Rónaságot

jelenti, melléknévi értelemben pedig a sivárságot, kopárságot. A mű címe a

vers idejét és alanyát határozza meg.

A költemény nagy érzelmi nyomatékkal kezdődik, egy indulatszóval.  (Hej, mostan…).

Mintegy ebben összegzi hangulatilag mindazt, amit mondani készül.

Ez a puszta már nem az a puszta amelyről 1844 nyarán az Alföld költeményt írta. Az első három versszakban a kihalt természet képét sugallja. A táj lakatlan a csárdák hallgatnak. Vánszorog az idő.
 Egy betyár képében jelenik meg természet és társadalom üldözöttje, akit Petőfivel is azonosíthatunk.

Új tájszemlélet, új látásmód jelenik meg a műben. Ezzel a verssel forradalmi látomás költészetet és a tájleíró költemény ötvözetét alkotta meg. 

Bef: Petőfi az összes tájversében a haza szépségére hívja fel a figyelmet. Ha már egy ilyen szép hazánk van, akkor tenni is kéne valamit a felvirágzása érdekében, ezt sugallja a költő.
 
  Arany János balladaköltészete
Élete: Arany János 1817. március. 2-án született Nagyszalontán. Apja földműves volt.
Iskoláit 1823 és 1833 között végezte szülőfalujában, majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson volt segédtanító. 1836. februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja megvakult. Bűntudata volt, ezért felhagyott a színészettel. 1840-ben másodjegyző lett, ebben az évben meg is nősült, Ercsey Juliannát vette el.
Költészete: A magyar nyelv művészei közé tartozott:
Új szavakat alkotott, tudatosan alkalmazta költészetében a népnyelvet és a népi líra sajátosságait.
Irodalmi pályára csak hosszú útkeresés után lépett. Elsősorban elbeszélő költeményekben és balladákban alkotott. Az igazán nagy sikert a Toldi hozta számára 1847-ben. Balladákat 1853-ban kezdett írni Nagykőrösön. A ballada kedvelt forma volt a romantika korszakában, mert magába foglalta ennek a stílusnak a legfontosabb jegyeit.
(A balladát szabad, kötetlen forma, kihagyásos szerkezet jellemzi. Egyesíti magában mindhárom műnem sajátosságait. A sejtetés, a szélsőséges képek, a dalszerű megformálás gyakori. Bemutatja a babonákat, a hiedelemvilágot. Gyakoriak  bennük a történelmi témák, a népiesség, az erős lélektaniság. A ballada olyan műfaj Amely tartalmaz lírai, drámai és epikus elemeket egyaránt.  Az eseményeket nagyrészt drámai párbeszédekből ismerjük meg. Cselekménye sűrített, a lényeget emeli ki. Egy tragikus történetet mesél el, amelynek bizonyos részei homályban maradnak. Tehát a ballada röviden: Tragédia dalban elbeszélve.)
A népballada kései műfaj, a középkor végén jelent meg, a legrégibb feljegyzések a 15. századból valók. Csak énekes formában élt, gyakori külső jegye a sor- és versszakismétlés.
A műballada (népballada) műfaját Arany János emelte világirodalmi szintre. A balladák a legjobban szerkesztett költeményei.
Balladáit 3 csoport szerint csoportosíthatjuk:

1. Keletkezés szerint

1. Nagyszalonta (1847-51)

pl. Szőke Panni

2. Nagykőrös (1850-es évek)

pl. Ágnes asszony, A walesi bárdok

3. Pest (1860-as évek)

pl. Endre királyfi

4. Budapest (1857)

2. Téma szerint

1. Népi balladák

pl. Hamis tanú

2. Történelmiek

pl. Szondi két apródja

3. Romantikus ihletésüek

pl. Éjféli párbaj

4. Nagyvárosiak

Pl. Hídavatás

3. Szerkezeti megoldás szerint

1. Egyszólamúak

Pl. Walesi bárdok

2. Többszólamúak

Pl. Szondi két apródja

3. Egyszólamúak

Pl. Ágnes asszony (1853)
 
Arany balladáinak legfontosabb témái az erkölcs és a lélek. Művei az emberi lélek mélységét járják be. Szívesen ábrázol jellemeket, sorsokat, különös gondot fordítva a lélektani indokoltságra. Több versében a bűn és a bűnhődést állítja a középpontba.
Művek: Ilyen Pl. az Ágnes asszony című műve is, melyben azt mutatja be, hogy a főszereplőt hogyan viszi őrületbe a bűntudat, miként roppan össze a lelkiismeret súlya alatt. Megírásának közvetlen előzménye az volt, hogy Arany gyakran látott egy szótlan parasztasszonyt estig mosni a patakban.
A művet 3 szerkezeti egységre bonthatjuk a helyszínek alapján. Az első a patakpart (1-4 versszak), majd a börtön és a tárgyalóterem (5-19 versszak), a harmadik pedig ismét a patakpart. (20-26 versszak)
Szerkezete tehát körkörös, mert a cselekmény ugyanoda tér vissza, ahonnan indult.
Az első egységben az író nem közöl semmi konkrétat, csak sejteti, hogy valami tikos, talán bűnös dolog történt. Az igazságot balladai homály fedi, csak az asszony szavai, viselkedése gyanús. Amikor börtönbe kerül, az olvasó már gondolja, hogy bűntény történt, de titokzatos az esemény, az író nem fedi fel a történetet.
Az asszony a börtönben rémeket lát és innentől a mű már igazi lélektani folyamatot ábrázol, Ágnes megőrülésének folyamatát mutatja be. A bűne, hogy szeretője segítségével megölte a férjét, csak a tárgyalóteremben derül ki. El is ítélik, de amikor látják rajta, hogy megbolondult, a bírák elengedik. Tudják, hogy sorsa kegyetlenebb büntetés, mint a bírói ítélet. Ezután, Ágnes asszony életét néhány versszakba sűríti az író. Ágnes a patakparton élete végéig mossa a véres lepedőt. a lepedő, amelyet már csak az asszony lát véresnek, a lelkiismeret jelképe, a lelkéé, amelyet nem tud tisztára mosni.
Egy másik művében, A Szondi két apródjában, amely 1856-ban keletkezett, a hűséget és a hősiességet állította a középpontba Arany. Ez a történelmi balladák közé tartozik, amellyel a nemzet ügyét kívánta szolgálni. A nemzeti öntudatot, a nemzet erkölcsi erejét, a jövőbe való hitet kívánta ébren tartani és fokozni. A témát a történelmi múltból merítette, s Szondi Györgynek állított emléket.
Romantikus vonása nemzeti történelem felidézése. A hősi helytállást mutatja be harcban, majd a bukás után a hazához való rendületlen hűséget.
Két különböző erkölcsi világ és értékrend áll egymással szemben, amelyet azzal is kifejez, hogy a magyarok a hegy tetején a vár mellett, a törökök lent a völgyben helyezkednek el. A hegy és a völgy, a fent és lent, szimbolizálja a két nép közti erkölcsi különbséget. A magyarok hordozzák a pozitív értékeket. A cselekmény innentől két szálon kezd futni, az apródok és a követ párbeszédei következnek, egymás mellett, időnként egymásba fonódva, tehát ettől kezdve kétszólamú a ballada. Ez a párbeszédes forma a ballada drámai vonása. A páratlan sorok az apródok énekét, a párosak a török beszédét tartalmazzák. Az apródok a múltról énekelnek, miközben a követ a török táborba csalogatja őket, előbb szép szavakkal, majd egyre fenyegetőbben, de azok rá sem figyelnek. A követet magával ragadja az ének és elkezdi Szondit dicsérni, majd feleszmélve durva fenyegetésbe csap át. Arany azzal is magasztalja a magyarokat, hogy még az ellenség is megemlíti, dicsőíti Szondi hősiességét. A két dalnok pedig a ballada végén, élete kockáztatásával is elátkozza Szondi gyilkosait.
Bef: Arany legtöbbször egyéni jellemeket, sorsokat ábrázol. Balladái középpontjában a bűn és bűnhődés áll, mint az az előző két műből is kiderült.       
 
  Madách Imre Az ember tragédiája
Bev: Madách Imre önmagában áll a korban, a romantika és a realizmus határán.
Élete: 1823. január 21-én született Alsósztregován. Középnemesi családból származott.
  A gimnázium hat osztályát magántanulóként végezte. 1837 -től a pesti egyetemre került, bölcsészetet és jogot tanult. 1840-ben visszatért szülőmegyéjébe, Nógrádba, ahol a szabadelvű ellenzék egyik bátor hangú szónoka lett. Szívbaja miatt visszavonult a közélettől.  Feleségül vette Fráter Erzsébetet, s három gyermekük született, de Madáchot bebörtönzik, a felesége elidegenedett tőle így elváltak. Az 1860-61-es országgyűlés idején kapcsolódott be ismét a közéletbe, megyéje képviselőnek választotta meg. A Kisfaludy Társaság és a MTA tagja lett.
A mű: Bev: 1840.-ben Lantvirágok címmel megjelent első versgyűjteménye, de az igazi sikert az Ember tragédiája című drámai költemény hozta számára.
1859 februárja és 1860 márciusa között írta.
Madách eredetileg nem színpadra szánta a művet, csak később, 1883-ban mutatták be a Nemzeti Színházban. Általános emberi problémákról beszél. Az ember tragédiája párbeszédes formában megírt, filozófiai tartalmú verses mű. A romantikus világdrámák vagy emberiségköltemények sorába illeszkedő alkotás.( Pl. Goethe Faustjával, valamint Vörösmarty Csongor és Tündéjével.) Egyszerre mutatja fel a különböző műnemek jellemzőit .
Ezek közé tartozik az epikusság, drámaiság, valamint a nyelviség, és a költőiség előtérbe kerülése. Jellemző még rá a líraiság. Ezzel szemben a drámaiság sajátosságait őrzi a megjeleníthető cselekvéssor, amely dialógusokkal és monológokkal halad előre.
A mű  jelenetei sem időben, sem térben nem kapcsolódnak közvetlenül, folyamatosan egymáshoz. Az egységet a központi helyzetbe állított drámai hős teremti meg. Jellemző még rá a líraiság. Ezzel szemben a drámaiság sajátosságait őrzi a megjeleníthető cselekvéssor, amely dialógusokkal és monológokkal halad előre.
A világdrámák sorába tartozik. A lét egyetemes, nagy kérdéseire keresi a választ: mi a célja az embernek, mit kell tennünk, hogy kibontakoztassuk egyéniségünket.
A Tragédia szerkezete: Az ember tragédiája 15 színből áll. Az első három és az utolsó a cselekmény keretéül szolgálnak (keretszínek), a középső színek az ún. történeti színek, álomszínek. A szerkezet a triászos fejlődés elvére épül.
Tárgy: A történet röviden:
Az első három színben a cselekmény expozícióját kapjuk. A nagy mű készen( Isten megteremtette a földet), Lucifer azonban osztályrészét követeli a teremtésből. Az Úr nekiajándékozza a Paradicsomban a tudás és a halhatatlanság fáját. Ádám és Éva esznek a tiltott gyümölcsből, az Úr kiűzi őket a Paradicsomból. Tudni szeretnék, érdemes-e vállalni a küzdelmet, ezért Lucifer álmot bocsát rájuk, hogy az emberfaj sorsát megismerhessék.
(I.                   Szín: A mennyekben. Isten megteremti a világot. Az összes arkangyal víg himnuszokat zeng róla, csak egy nem, Lucifer, aki a tagadás ősi szelleme. Isten és Lucifer összevesznek, ezért az Úr kitagadja a mennyországból. És letaszítja a salak közé. De Lucifer előtte még követeli az Úrtól a részét a teremtésből, ezért Isten oda adja neki az Édenben lévő 2 almafát, és ezt Isten meg átkozza. Ez a tudás és az örök élet fája.
II.                 Szín: Ádám és Éva a paradicsomban vannak és élvezik az Úr adta életet. Ekkor megjelenik Lucifer és kísértésbe viszi előbb Évár majd Ádámot is. végül mind a ketten esznek a tudás fájáról, de mielőtt az örök élet fájáról ehetnének, Isten leszól a mennyből és elkergeti őket a paradicsomból.
III.              Szín: Ádám és Éva a paradicsomon kívül vannak. Ádám lehangolt, mert úgy érzi Isten elhagyta majd Luciferrel beszélget. Ádám elkeseredésében szeretné tudni, Van-e értelme küzdeni. Ezért Lucifer Bűvös álmot bocsájt rájuk, hogy megmutassa mi lesz az emberből.)
IV.              Szín: Egyiptom, Ádám fáraóként a dicsőség és a hatalom csúcsán áll, de nem boldog, mert nem küzdött meg semmiért, kimondhatatlan űrt érez, hiányzik a szeretet és a szerelem az életéből. Elhatározza, hogy szabadságot ad a rabszolgáknak, felszabadítja őket, így megszületik a szabadság eszméje.
V.                Szín: Athén, Ádám Miltiádész, a perzsa háborúk győztes hadvezéreként jelenik meg. Ám csalódnia kell, mert a nép nem bizonyul méltónak a szabadságra és halálra ítéli szabadsága védelmezőjét. A hős vérpadra kerül és ez a szabadság eszme torzulásába kerül.
VI.              Szín: Róma, Ádám Sergiolus-ként jelenik meg. Ebben a színben nincs egy éltető eszme, az egyetlen cél az élet mértéktelen élvezete. (Hedonizmus) Ebből az élvezetből csak a döghalál (pestis) rémülete rázza fel. Megjelenik Péter apostol, és az ő szavaival új eszme születik: A szeretet és a testvériség eszméje.
VII.           Szín: Középkor, Konstantinápoly (Bizánc). A korai kereszténység fővárosa. Ádám Tankréd lovagként jelenik meg. Harcol a kereszténység hitéért, őszintén hisz a szeretet és a testvériség eszméjében, de csalódik. A keresztény eszme embertelen fanatizmusba torkollik, vallásháborúk pusztítanak, elvakult szerzetesek egymást gyalázzák, így Ádám tudós szemlélődésbe menekül.
VIII.         Szín: Prága 1., A tudomány alkonya, a bomló feudalizmus színe. Ádám, mint Kepler. Szemlélődő hős, nem lelkesedik, nem harcol semmiért. Az igazi tudományra a császári udvarnak nincs szüksége, így Ádám a tudományát jóslásokra felcseréli. A nyugalmat nem találja meg, így a kor mámorában egy szebb jövőről álmodik.
IX.              Szín: „Álom az álomban” A francia forradalom napjaiban járunk, ahol egyszerre vannak jelen a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi. Ádám, Dantonként ismét cselekvő hős lesz. Lelkesen küzd a hármas eszméért, a nép élére áll, a nép azonban ellene fordul, a halálát követeli. Ő azonban mégsem csalódik és lelkesülten ébred.
X.                 Szín: Prága 2., Keplerként felébred álmából, és lelkesülten visszaemlékszik a francia forradalomra, hittel tekint a jövőbe és hű marad a forradalom eszméjéhez.
XI.              Szín: London, Madách jelenét mutatja be, egy vásári forgatagban a szabad versenyes kapitalizmus korában. Ádám munkásként jelenik meg. Ádám munkásruhában újból szemlélője az eszményinek hitt társadalomnak. Ebben a társadalomban minden áruvá válik. A hármas eszme elbukott, a világ pusztulásra van ítélve, ez a szín kemény bírálat a kapitalizmusról.
XII.            Szín: Falanszter. Az elképzelt jövő társadalma. Utópisztikus szín (A utópisztikus szavunkat Mórus Tamás alkotta meg.) Ádám és Lucifer egy tudóssal beszélgetnek, aki egy múzeumba kalauzolja őket. A múzeumban az ősvilág kihalt fajait szemlélik, a tudós szerint a művészet felesleges, a díszítés pazarlás a Falanszter lakóinak nincs nevük, kiirtják az emberi kapcsolatokat, megszűntetik a családot, és száműzik az érzelmeket.
XIII.         Szín: Az űrben. Ádám csalódott a tudomány ritka világában. Magasabb körökbe vágyik, ezért az űrbe repül Lucifer kíséretében. A küzdés nélküli lét azonban kiábrándítja újból, így inkább a küzdelmet választva visszatér a Földre. Az emberiség sorsa  Földhöz kötött, az emberi lét küzdelme a küzdelem.
XIV.         Szín: Az eszkimók között. Ádám aggastyánként jelenik meg. Mindent hó és jég borít, a Föld kihűlt, minden szánalomra méltó, ezt a világot teljes fizikai és szellemi leépülés jellemzi. Az ember fő vonása a félelem és az éhség. Ebben a színben új eszme nem születik, és Ádám álma véget ér. Lucifer abban a biztos tudatban ébreszti Ádámot, hogy célját elérte, és az ember önpusztítása be fog következni.
XV.           Szín: A harmadik szín pálmafás vidéke. Ádám felébredve borzongva gondol álmaira és öngyilkosságra készül, tette végrehajtásától Éva anyasága menti meg. Az úr kijelöli számukra a szerepeket: Ádámnak vállalnia kell a küzdelmet, és életének társa lesz Éva. A mű befejezése nem tragikus színezetű, szállóigével zárul:”Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!”
Bef:  Madách a mű során megkísérelte bemutatni az emberi történelem uralkodó eszméit és azok sor-sát. Szerinte a múlt, a jelen és a jövő ilyen szempontból egy folyamat, ahol minden korszaknak megvan a saját domináló eszméje, amely kiteljesülése után önmagába fordul át és „elbukik”. Madáchra ebben a felfogásban Hegel filozófiája volt hatással
A mű mondanivalója, hogy nem létezik olyan tökéletes eszme, mely elhozná az emberiség Ádám által keresett jobb korát. A cél, melyet a Mennyekben Lucifer, az űrben Ádám, a mű végén Isten fogalmaz meg: az örökös, kitartó harc és küzdelem eszméje, még akkor is, ha az a történeti színek tanulságát ismervén végtelen és eredményt nem hoz. 
 
  Mikszáth Kálmán novellái
Bev:  Mikszáth Kálmán a századforduló íróinak egyik legnagyobb alakja, Jókai mellett a legolvasottabb XIX. századi író.
Élete: 1847.január.16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán.                      
 Iskoláit Rimaszombaton és Selmecbányán végezte, jogot pedig a budapesti egyetemen tanult.   
 Felesége Mauks Ilona volt.
 Egy ideig aljegyző volt aztán hírlapíró szerkesztője lett.  1878-ban a Szegedi Napló főmunkatársának szerződött.
 Pályája: Jókai kortársaként nehezen indult a pályája, de sikerült egyéni stílust, hangot hoznia több tekintetben is:
•    témában ,  bár vonzódik a bogaras hősökhöz, de felismeri az együgyű falusiak lelkében mély gondok vannak.
•    másfajta az ábrázolásmódja: (úgynevezett parasztábrázolás) vagyis műveiben megjelenik a természet - ember harmóniája. Természetes hétköznapi nyelvet alkalmaz, a romantikus pátoszt maga mögött hagyja, népi mesemondóként szövi történeteit, belesző megjegyzéseket, anekdotákat, történeteket, társalog a hősökkel és beavatkozik életükbe.
•   A romantika és a realizmus kettőssége jellemzi, szereti a különleges témát, a váratlan fordulatot, a cselekmény bonyolítást. Törekszik a szereplők valósághű ábrázolására.
         Mikszáth kedvelt műfajai a kis epika köréből kerülnek ki: karcolatokat, elbeszéléseket, novellákat alkot először. (A novella zárt epikai alkotás, kis terjedelmű, prózában írt műfaj. Cselekménye rövid idő alatt pereg le, az életnek egy bizonyos mozzanatát mutatja be.. Általában egy konfliktusra épül. A konfliktus a hősök nézetellentéte, összeütköztetése. A novellának kevés szereplője van. Gyakran tartalmaz drámai fordulatokat, mivel az érzelmek sűrítetten fordulnak elő, ahol is minden szó fontos)
Novelláiban, regényeiben élete végéig nyomon követhető a szülőföldjéhez való ragaszkodás. Számos műve szól a helyi palócokról és távolabbi tót népcsoportról, vagyis a szereplők már nem jómódú, nemesi származású emberek, hanem a világtól távol élő egyszerű, falusi parasztok. Egyszerűségük azonban nem róható fel negatívumként számukra, inkább erényükké válik. (erényként szolgál) Ezek az emberek még őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba. Uraikat feltétel nélkül elfogadják, és nem érlelődnek bennük forradalmi gondolatok velük szemben.
A mű: Mikszáth, a palócokról és tótokokról szóló történeteit két novellagyűjteményben adta ki: Tót atyafiak (1881), és A jó palócok (1882). A két kötet egyes novelláit összeköti, hogy szereplőik ismerik egymást, és egy-egy szereplő több novellában is felbukkan, továbbá a szerkezeti felépítés is hasonló néhány novellában. Mikszáth hosszadalmas bevezetés után távolról közelíti meg a témát, ami mindig valamilyen meglepetést hordoz magában.
A jó palócok kötet novellái jóval könnyedebbek és rövidebbek, mint a Tót atyafiak történetei. Mikszáth a történteket nem részletezi, azok rendkívül tömörek. Az események végkifejletére is csak utalásokból következtethetünk, azokat balladai homály fedi. A történetek egy része anekdota jellegű, de a pompás kidolgozás megadja nekik az irodalmi értéket. Itt hoznám fel példának a Tót Atyafiak kötetében található Az a fekete folt című elbeszélést.
A mű szerkezete:
A bevezetésben: kiderül a természet és az ember közötti közvetlen a kapcsolat.          
Megismerjük a szereplőket (Olejt és Anikát) és a színhelyet is: A Felvidéken járunk, szinte mesebeli tájon.
A bonyodalomban: megjelenik a talári herceg, vadászként és megtetszett neki Anika.
A kibontakozásban: a bacsának egyre ellenszenvesebb a herceg és a látogatásának sem örül. Kiderül, hogy a hercegé minden. Közben Anika várja a herceget, és Matyi szerelmét nem viszonozza.
A tetőpontban: a talári herceg felajánlja Olejnek Anikáért cserébe az akolt az összes juhval.
Olej meginog, majdnem kísértésbe esik és ezt a herceg észreveszi, aztán mégis nemet mond, tisztessége felülkerekedik birtoklási vágyán. A herceg taktikát vált, arra kéri Olejt hunyjon szemet a dolog felett és a herceg úgy tesz, mintha megszöktetné Anikát. Olej rábólint erre, de abban a pillanatban meg is bánja tettét. Bűntudat gyötri. Széttöri a tükröt, mert nem tud magával szembenézni. A természet is vádolja Olejt : "aklot cserélt becsületért".
A megoldásban: a herceg elviszi a lányt, Olej nem tud megbékélni, önmagával és elkeseredésében felgyújtja az akolt.
Bef:  Romantikus vonást fedezhetünk fel ebben a novellában is, említhetjük például a lírai keretbe öltöztetett formát. A mű egy dallal kezdődik, egy dallal ér véget. Talán kicsit érzelgős hatást is kelt, de tény, hogy megfelelő eszköz arra, hogy a főszereplőt embernek lássuk, ne csupán egy parasztnak. Viszont erőteljesen realista a világ ábrázolása, ahol ez az egyszerű ember a maga kissé korlátolt körülményei között élve, a  legfontosabb tényezővé válik.
A mű címe pedig a végkifejlettre utal, a felgyújtott akol helyére és Olej Tamás lelkén esett foltra, lelkifurdalásra. Úgy tűnt el az akol a föld színéről, hogy helyét csak egy fekete folt jelzi. A cím egy népdalból vett részlet, a fekete szín pedig előre sejteti a tragédiát.
 
  Móricz Zsigmond Barbárok
Bev: Móricz Zsigmond a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Magyar író, újságíró, szerkesztő.
Élete: 1879 július 2-án született a Szatmár megyei Tiszacsécsén. Édesapja Móricz Bálint, elszegényedett kisparaszt, anyja Pallagi Erzsébet. Csécsén éltek amikor bekövetkezett a család anyagi összeomlása. A szülők Prügyre költöztek (1884), a legnagyobb fiút, Zsigmondot ideiglenesen anyai nagybátyjához, Pallagi László gépészkovácshoz adták.
Móricz először Debrecenen majd Sárospatakon tanult, Kisújszálláson érettségizett, majd református teológiára iratkozott be, ezután átiratkozott a Pestre, jogi karra.
Tanulmányait nem fejezte be. 1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát (Janka), házasságuk azonban nem volt boldog. Végül felesége öngyilkos lett.
Ezután volt még egy sikertelen házassága Simonyi Máriával.
Végül, 1936-ban megismerkedett egy kis proletárlánnyal, Littkey Erzsébettel, akit írásaiban Csibének nevezett el.
Költészete: Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályafutását. Első sikere a Hét krajcár (1908) című elbeszélése. 
Jelenetős az irodalomszervező és szerkesztői tevékenysége: rövid ideig újságíró, népdalt és népmesét is gyűjt a Kisfaludy Társaság megbízásából, és a Kelet Népe saját folyóirat szerkesztője (ezzel vált a népi írók csoportjának szervezőjévé és vezéralakjává).
Babitscsal együtt 1929-33-ig Nyugat szerkesztője .Előbb naturalista(naturalizmus folytatása a realizmusnak, amely a visszataszító tények világa, túl van az ízlés határán, hogy gondolkodásra késztessen.), majd a kritikai realista irányzat(A realista stílusirányzat amely a valóságot akarja ábrázolni, ahogy az tényszerűségében megjelenik. )kiemelkedő képviselője volt. Elbeszéléseiben és regényeiben, majd drámaírói munkásságában a magyar élet minél teljesebb bemutatására törekedett. Azt ábrázolta az írásaiban, amit a valóságban is látott és tapasztalt. Jellegzetes műfajai a novella, a hosszabb elbeszélés, a regény, a társadalmi dráma, és a vígjáték.
Ismertebb művei:
Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1914)
A fáklya (1917)
Légy jó mindhalálig (1920)
Tündérkert (1922)
Rokonok (1932)
       

 
A mű:  Móricz a ’30-as években regényekben, novellákban számolt be a gazdasági világválság utáni parasztok helyzetéről. Ebből az időszakból az egyik legkiválóbb műve az 1931-es Barbárok.
Ebben az elbeszélésben a dialógusok uralkodnak. Az írói leírás csaknem teljesen háttérbe szorul, s ez teszi tömörré, balladaszerűvé az írást. Hiányzik belőle a történelmi korfestés is. Móricz nem éli bele magát szereplői lelkivilágába, nem magyarázza az eseményeket, hanem csak szűkszavúan közli a puszta tényeket.
Az első és az utolsó rész legfeljebb pár órát, a középső több mint egy évet ölel fel.
A ridegpásztorok társadalmon kívül éltek, elszigetelt magányosságban. Ez a kultúra alatti, babonás világ teremtette meg azt a félelmetes kegyetlenséget, amelyet a veres juhász és társa képvisel. Ez a "vadember" az első részben lelkifurdalás nélkül agyonveri Bodri juhászt és tizenkét éves fiát. Nem a szegénység a pillanatok alatt lezajló gyilkosság oka, hanem a vagyonszerzésnek ez az ősi módja. Mindhárom juhász saját nyáját őrzi ki kint a pusztán, tehát módos emberek.
Az elbeszélés második része bizonyítja, hogy a kultúra alatti létben szépségek is vannak: az a fekete asszony, aki tíz nap múlva fehér vászonruhában keresi emberét, a hűség megtestesítője. A veres juhász félrevezető hazudozásai nyomán elindul "napszállat felé", hogy megkeresse férjét és fiát. Télire hazamegy falujába, de tavasszal újra kimegy arra a helyre, ahol az ura legeltette nyáját. Augusztusban talált rá a sírra, tíz körmével kaparja ki szerettei holttestét.
Férjének nyakán volt a rézveretes szíj. Ezzel, és a gyilkosság hírével megy el Szegedre.
A harmadik rész a vizsgálóbiztos vallatása. A veres juhászra lassan rengeteg lopás és gyilkosság igazolódott, de a Bodri juhász meggyilkolását nem vállalja. A vizsgálóbíró
jól ismeri a pusztai emberek lelkivilágát, babonás hiedelmeit. S ezt kihasználva akasztja a rézveretes szíjat a kilincsre, s végül ez töri meg a rablógyilkost: mindent beismer, mert primitív ember lévén, félt az áldozat szellemének visszatérésétől.
A bíró lassan, eltűnődve mondja a távozó ember után: "Barbárok". A természetes igazságérzet ítéletét mondja ki a bíró: nem az indulat szülte, inkább a szomorúság. Bodri juhász és családja is barbár viszonyok között élt, viszont belőlük nem veszett ki az emberség.
A rézveretes szíjnak jelképes szerepe van. Az első részben az aljas gyilkosság ürügye, és Bodri juhász lelki gazdagságának, művész hajlamának bizonyítéka. A második egységben a durva lelkületű veres juhász lelkifurdalásának jele: maga tereli a szót a szíjra, amelytől semmiképpen sem akart áldozata megválni. Egyben a bűntény bizonyítéka is ez lesz, s a vallatás során az igazság diadalát jelképezi.
Bef:  A cím utal arra, hogy az író egy olyan világba „viszi el” az olvasót, amely nem csak műveletlen, hanem kegyetlen, embertelen is. Petőfi Sándor alföldjével szemben a pusztai élet már nem idilli. A puszta teljesen kihalt: nincs civilizáció, nincsenek emberi érzések. A cím egyben a mű záró szava is, ami a vizsgálóbíró szájából hangzik el: ez az ő ítélete. Kétértelmű a barbárok kifejezés, mert nem csak a rablógyilkosok barbárok, hanem az egész pásztorélet.
 
  József Attila Az utolsó vershármas
Bev: A 20. század elejének kiemelkedő lírikusa volt, a Nyugat című folyóirat második nemzedékének tagja és a Szép Szó című folyóirat szerkesztője.
Élete: 1905. Április 11-én született, Budapesten. (tiszteletére április 11. a költészet napja) . Apja József Áron 1908-ban elhagyta őket.  Anyja Pőcze Borbála, pedig 1919.-ben meghal. Nevelőszülőkhöz kerül. A történtek megviselték, egész életére hatással voltak: Sokat betegeskedett, szerelmi élete is viharos volt(több szerelme volt: Vágó Márta, Szántó Judit, Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra)
Makóra járt először iskolába. 1924-ban beiratkozik a szegedi egyetemre magyar- francia-filozófia szakra , egyik legműveltebb magyar versíró lesz .

Kötetei:
1922 Szépség koldusa
1925 Nem én kiáltok
1929 Nincsen apám sem anyám
1931 Döntsd a tőkét, ne siránkozz
1932 Külvárosi éj
1934 Medvetánc
1936 Nagyon fáj
 
Költészete:  1937-en az egyén, és a társadalom helyzete reménytelen .Bezárulnak a költő lehetőségei, ennek oka: József Attila saját elhibázott élete. Ebben az időszakban keletkezett versei a végső összegzést,a végső számvetést fogalmazzák meg. Ekkor a költőt, egyre jobban legyűri betegsége. Nincs már semmi lehetősége a méltó életre. A vereségnek ebben az állapotában a költészet sem jelenthet már értéket és vigaszt, hisz a vereség fő oka saját életének elhibázottsága. Nincs már olyan szerep, olyan magatartás, amely kiutat kínálna.
Ebből a számvetésből született utolsó három verse, a lemondást megfogalmazó Karóval jöttél…, az egyéni lét végét lázadás nélkül elfogadó Talán eltünök hirtelen…, és a feleslegességet tudomásul vevő Íme,hát megleltem hazámat…
A művei: Az utolsó vershármast feltehetőleg Balatonszárszón írta 1937 novemberében. E verseknek címet az utókor adott, így az első sor címként is szolgál.
Utolsó alkotásainak egyike a Karóval jöttél…
Önmegszólító vers s ezúttal is létösszegzés, önmagát szólítja meg, mint soha igazán felnőtté nem vált lényt . kép- és szókincsét a gyermekkor világából meríti.
A vers minden eleme igen gazdag tartalmat sűrít magába:
Az első két sor jelentése: ellenségesen álltál a világgal szemben.
 „Néhány elem a versben azt fejezik ki, hogy többet akartál, mint amire a világ lehetőséget adott.
Felismeri, hogy talán ő maga okozta saját nyomorúságát, ezért haragszik magára. Az önostorozása azonban nem egészen egyértelmű: joggal bűnösnek  érezheti ugyan magát azért, hogy szeretni próbált annak ellenére, hogy nem szerette senki? A maga hibáztatása, lassan a világgal szembeni  keserű váddá alakul át. A világtól nem kapott lehetőségeket, hogy megvalósíthassa önmagát, érzi vágyainak jogosságát és hibavalóságát. A záróképben megjelenő Hét Torony a kitörés lehetetlenségét véglegességét támasztja alá.
 
Következő verse a Talán eltűnök hirtelen…
Ez a költemény  a költő léttörténetének összefoglalása és értelmezése. Az egyén szembekerül végességének tényével, és megvizsgálja, tudott e élni az élet nyújtotta lehetőségekkel. Nagy nyugalommal veszi tudomásul léte lezárulását.
A költő életének összegzését a három idő – a jelen,  a múlt, és a jövő – szembesítésével végzi el. Az első mondat a beszélő létének megszüntét jelenti ki: „Talán eltűnök hirtelen”. Az utolsó fájdalmas rögzítése a tragikus, változhatatlan állapotnak: „és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek”. A közbeeső mondatokban a múlt idő uralkodik. A vers nem lineárisan, egyenes vonalúan, hanem folytonosan visszatérve, spirálisan halad tovább. Ez az úgynevezett spirális láncszerkesztés a kései József Attila-versek egyik legjellemzőbb szerkesztési módja. A múlt teljes egészében negatív, és oksági összefüggésben áll a negatív jövővel. A
jelenben a beszélő passzív része a történésnek. A jövőben pedig a beszélő cselekvőképessége egészen elvész, ugyanis a múlt cselekvései következtében létezése is megszűnik.
A költő vállalja a felelősséget múltjáért, magát vádolja a kialakult helyzetért.
József Attila valószínűleg utolsó verse az Íme, hát megleltem hazámat…
Az Íme, hát megleltem hazámat…. kezdetű költemény is összegző vers, de  ennek alapmagatartása már a búcsúzásé. A végső megnyugvással  veszi tudomásul a költő, hogy nem térhet ki sorsa elől. „ E föld befogad, mint a persely”. Ebben a valószínűleg utolsó versében már nem vádolja önmagát sorsának alakulásáért, inkább a világ rendjét okolja. Ennek a világnak nincs szüksége az „új világ” után áhítozó szerencsétlen sorsú költőre. A költő eljutott a feleslegesség érzetéhez: „Így éltem és voltam hiába”.
Bef:  A három költemény egységet képez tehát: motívumok, verselemek    hasonlósága, közös gondolati létösszegző fejlődésrajz.
  József Attila teljességvágya, törekvései a világ kegyetlen törvényeibe ütköztek. Költészetét, életét a teljességvágy, a szeretetéhség, az árvaság érzése és egy megértő társadalom utáni vágyakozás határozta meg.
Nem tudott megbékélni az emberi világ mozdíthatatlannak tűnő, értelem és érzelmek nélküli rendjével, s azon munkálkodott, hogy helyébe az értelem tiszta törvényeit állítsa a „szellem és szerelem”, „a mindenséggel mérd magad” parancsát.
 
  Jókai Mór Az arany ember
Bev:   Jókai Mór a legolvasottabb, és legnépszerűbb prózaírónk. A romantika az ő művészetében teljesedett ki nálunk. Történeteivel, szárnyaló fantáziájával, izgalmas meseszövésével és nyelvi gazdagságával széles olvasóközönséget teremtett, több nemzedéket nevelt haza- és életszeretetre, a történelmi és a nemzeti hagyomány megbecsülésére.
Élete: 1825-ben született Révkomáromban, nemesi, értelmiségi családban. 1831-ben kezdi elemi iskoláit. 1835 őszén Pozsonyban tanul.  1841-ben Pápára megy filozófiát tanulni a főiskolán.
Március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezető alakja, a tömeg mozgatója és szónoka, a tizenkét pont szerkesztője és, ifjúkori barátja Petőfinek. Felesége, Laborfalvi Róza a kor ünnepelt színésznője volt.
Az 1850-es évektől egyre jobban bekapcsolódott a politikai életbe. Jókai ekkor kétkedés nélkül tekintett a jövőbe, hitt a nemzeti fölemelkedésben, az új reformkor kibontakozásában. 1863-ban megindította a balközép párt politikai napilapját a Hont. 1867 és 1875 között a parlamentben ellenzéki képviselő lett. 1867 után írta legjelentősebb műveit. Ezek közül a legismertebb A kőszívű ember fiai.
Költészete: Műveiben a  cselekményvezetése egyenes vonalú, fordulatos, kalandos. Gyakoriak a szélsőséges alakok. Az író a lélek belső vívódásaira is hangsúlyt helyez.
A kiegyezés utáni korszak társadalmi kérdései is megjelennek a Jókai regényeiben:  Erre a legjobb példa a  Fekete gyémántok című műve. A regényben bizakodással tekint a jövőbe.
Optimizmusának ,és a fejlődésbe vetett bizakodásának nyomait  viszont már fel sem lelhetjük Az arany ember című művében. Az illúziókkal való leszámolás regénye ez.
A mű: Bev: Jókai bevallása szerint az Arany ember a legkedvesebb és legolvasottabb műve, 1872-ben jelent meg a regény. Először a Hon című napilap közölte. A regény létrejöttében életrajzi mozzanatok is szerepet játszottak . Az író az 1870-es évek elején nagy érzelmi válságon ment át: beleszeretett a gyámleányba, a 18 esztendős Lukanics Ottiliába, s már válásra is gondolt. A konfliktust végül is a leány korai halála oldotta meg.. Mikszáth szerint: A kisasszony is ábrándos, költői természetű lény volt, valóságos képmása hajban, természetben, arcban Az arany ember Noémijének.
Alapötlete, az hogy anyai nagyanyjától, hallott egy történetet egy fiatal özvegyről, akinek katonatiszt vőlegénye a társalkodónőnek volt korábbi kedvese. A Senki szigetéről pedig Frivaldszky Imre természettudóstól értesült.
Romantikus és realista vonások keverednek a műben.
Romantikus jegyek: - Vadregényes táj, festői környezet
                      - Fordulatos cselekmény
                      - A véletlenek szerepe
                      - A jellemek: Angyali és démoni
                      - A mű befejezése: Tímár a Senki szigetét választja
Realista jegyek: - A lélektan és a jellemfejlődés
                            -Tímár alakja
                           - A társadalmi rajz és a polgári alakok
Jókai nem határozza meg egyértelműen a cselekmény időpontját. A regényben elszórtan felbukkanó, támpontul kínálkozó dátumok ellentmondanak egymásnak. Annyi bizonyos, hogy a történet az 1820-as évek végén, vagy az 1830-as évek elején játszódik, témája Tímár Mihály kalandos története.
Tárgy: A valódi helyszínek mellett a drámai küzdelem a férfi lelkében zajlik.
Tímár Mihály kezdetben pozitív hős,ügyes hajós, becsületes ember. A hajón menekült Ali Csorbadzsi, és lánya Tímea,ki haragudott Tímár Mihályra mert nem tudta megmenteni a fehér macskát  ami  az uszadék között volt, viszont amikor a hajóbiztos esik a vízbe az  nem rázta meg. Fordulat a műben, hogy Ali Csorbadzsi rábízza lányát és rakományát halála előtt, s a vörös félhold titkáról suttog. Tímár választhat. Megtarthatja, vagy odaadhatja Tímeának a talált vagyont.  A főszereplő teljesíti Ali Csorbadzsi végakaratának egy részét, elviszi Tíméát a Brazovics-házba.  Az elázott búza és a török kincs révén megalapozza szerencséjét.  Pénzügyi hatalmával Timár mások sorsát is irányítja: a Tíméát megalázó Brazovics-házat tönkreteszi, a családfőt öngyilkosságba kergeti, s ezzel akaratlanul is meggátolja Athalie és Kacsuka házasságát. Másoknak kitüntetést szerez, a hűséges Fabula Jánost gazdaggá teszi. A felemelkedéssel azonban együtt jár a kétség is. Timár belső monológ formájában megjelenített vívódásai ritmikusan tagolják a regényt. A dilemma a szándékok, tettek mögöttes tartalmára vonatkoznak: jótevő vagy tolvaj? Az első lopástól eltekintve tisztességes ember. Hirtelen, véletlenszerűen meggazdagszik, de az első lopás mindig kísérteni fogja. A bűn árnyéka minden tettére rávetül.
A világ szemében „aranyember”, bármihez nyúl, sikerre viszi, az üzletben szerencsés.
Egyetlen ponton azonban megtörik Tímár minden próbálkozása, és ez Tímea szerelme. Hálát és végtelen szeretetet ugyan ki tudott váltani a török lányból, de az igazi szerelmet nem kapta meg.
Látszólag boldog Komáromban. Jómód, pénz, siker, elismertség, szép feleség. Csak a szerelem hiányzik az életéből. A világ csak az aranyat értékeli, Noémi az első és az egyetlen, aki az embert látja-szereti. Elkezdi látogatni a Senki szigetét, és elkezd kialakulni a kettős élete, ami szinte felőrli a főhőst, öngyilkosságot fontolgat.
A balatoni rianás jól tükrözi lelkiállapotát, zaklatottságát. Ide toppan be Krisztyián Tódor, a gátlástalan gazember, a kapitalizmus jellegzetes alakja.
Nagy alapigazsága: Akinek pénze van, az mind lopta. Akinek kevés, keveset lopott. Aki nem maga lopta, annak az apja vagy a nagyapja lopott. Megzsarolja Tímárt. Váratlan megjelenése, halála romantikus fordulat, hiszen Tímár öltözékében a balatoni rianásba fullad. A felismerhetetlenségig eltorzult holttestről a világ azt hiszi Tímár az.
Noémi a szelíd jóság, természetes nőiesség megtestesítője, Athalie-t szélsőséges szenvedélyek fűtik, féktelen gyűlölet motiválja. Krisztyán Tódor a főhős legnagyobb ellenfele, maga a megtestesült gonoszság. Árnyaltabb jellemrajzot Jókainál rendszerint a mellékalakokban találunk. Ebben a műben például Brazovics Athanázné figurája reálisabb, színes, zsánerszerű. Tímea egy eszményített, mesékbe illő nőalak. Túl jó. Amikor felmerül a gyanú, hogy férje megcsalja, angyali mosollyal, teljes szívéből örül, hogy valaki mellett megtalálta a boldogságot.
Utópisztikus a befejezés, hiszen a főhős egy ősközösségi családmodellt épít ki Noémi és gyermekei körében a Senki szigetén.
Bef:  A mű végén egy  sorsában megbékélt, nyugodt idős embert látunk. Úgy érezzük jól döntött. Illúzió, romantikus elképzelés csupán.
 
  Babits Mihály Jónás könyve
Bev: Babits Mihály a 20. század első felében megjelenő modern irodalmi irányzatnak, a lírának a kiemelkedő képviselője.
Élete: Szekszárdon született 1883-ban értelmiségi családból. Apja erkölcsi szigora s anyjának finom műveltsége, a család mély vallásossága rányomta bélyegét életére. Budapesten szerzett magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten később Budapesten tanított. Házassága Tanner Ilona.
Eredetileg filozófusnak készült. Filozófiai érdeklődése egész költészetére hatással van.
Kosztolányi és Juhász Gyula ösztönzésére adta közzé első verseit, melyek A Holnapban jelentek meg 1908-ban.
Osváth rögtön felfigyelt tehetségére, s innentől kezdve a Nyugat közölte írásait.

Kötetei:

1909 - Levelek Írisz koszorújából
1911 - Herceg, hátha megjön a tél is
1916 - Recitatív
1920 - Nyugtalanság völgye
1925 - Sziget és tenger
1929 - Az istenek halnak, az ember él
1934 - Versenyt az esztendőkkel!
1937 - Babits Mihály összes versei
1938 - Jónás könyve (elbeszélő költemény)
Költészete: Babits Mihály költészetében jelentős változások zajlanak le pályája során.
 Életében megtapasztalta boldog békeidők nyugalmát, a világháborúk szörnyűségét egyaránt, mely utóbbinak következtében értékrendje, gondolkodásmódja megváltozott.
 Költői énjének alakulását legkönnyebben művein és a kor eseményeinek ismeretén keresztül érthetjük meg.
Szakaszai
Első  szakasz : A romantikus én-kultusz
        -      In Horatium

Második  Szakasz : Sorsközösséget vállal az emberiséggel

• Húsvét előtt

 
 Harmadik Szakasz : A próféta szerepköre

• Jónás könyve

 
A mű: Babits életművének egyik záró darabja a Jónás könyve amelyet 1939-ben írt. Műfaja: elbeszélő költemény. Sajátos az ábrázolása. Bibliai parafrázis és lírai önéletrajz is, amelyben a lírai én önmagát Jónás figurájába tükrözi. Négyrészes elbeszélő költemény. A bibliai Jónás-történetet beszéli el, de eltér tőle hogy Jónás prófétálását nála a Niniveiek gúnnyal és közönnyel fogadják, az Úr azonban mégsem pusztítja el a várost. Jónás ezen felháborodik, de az Úr lecsillapítja: erkölcsi felháborodása jogos, ám jogtalanul kívánja a világ pusztulását: az igazság követelése ne csapjon át szélsőséges igazságtalanságba.
Ez a változtatás a költő művészi szándékait szolgálta. A mű ugyanis elbészelő keretbe foglalt nagyszabású lírai önvallomás. Babits költői hivatásáról mond véleményt olykor ironikusan, olykor pátosszal. Babits Jónásként menekül az Úr akarata elől: nem akart próféta lenni, "szigetre" vágyott, hol egyedül lehet. A fasizmus előretörésével látta be, hogy az elvonulás lehetetlen, s a költő nem térhet ki feladatai elől, a felelősségvállalás alól.
A testi-lelki gyötrelmek kényszerítik Jónást és Babitsot, hogy prédikáljanak Ninive ellen. A Babits-féle Jónás azonban komikus, alakja esetlen. Elmenekül a városból a sivatagba és várja Ninive pusztulását. De rá kell eszmélnie, hogy nem az eredményen, hanem a szándékon kell mérni a prófétát, a költőt: a gonoszság világában nem menekülhet , nem hallgathat,

"mert vétkesek közt cinkos aki néma.
Atyjafiáért számot ad a testvér:"

A költő, a próféta kötelessége a harc az embertelenség, a barbárság ellen még akkor is, ha ez a küzdelem esetleg komikus és eredménytelen. A küzdő humanista ember álláspontja ez.
Ninivét az Úr mégsem pusztítja el, s ebben a befejezésben ott rejlik valami remény is: az emberiség nagy alkotásai túlélik a gonoszságot.
Bef:   A mű azt a kérdést teszi fel, mit tehet a költő a kor barbár erőinek ellenében. A válasz az Úr szava: "A szó tiéd, a fegyver az enyém./ Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem". Emellett a művész emberiség iránti felelőssége mellett tesz hitet.
1939-ben fűzte a műhöz a Jónás imája című megrendítő költeményt, melyben költészetének megújulásáért könyörög a közeli halál sürgető tudatában.
 
  Kosztolányi Dezső Édes Anna
Bev: Kosztolányi Dezső a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja. Később a Budapesti Naplótagja és Új Nemzedék című napilap munkatársa. Író, költő, és műfordító.
Élete: A 1885-ben született Szabadkán, polgári családban.
Újságíró szeretett volna lenni. Apjával nem ápolt jó viszonyt, nagyapjához ragaszkodott inkább, aki támogatta őt.
Szabadkán érettségizett. 1903-ban a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar-német szakra. 1904-ben a bécsi egyetem hallgatója lett.
1913-ban megnősült, Harmos Ilonát vette el.
Szerinte a költészet nem tehet semmit a társadalomért, célja a tökéletes művek írása volt.
Pályája: ( 3 korszakát különböztethetjük meg:)
(1.) Pályája elején, 1910-ben írja kiemelkedő alkotását a szegény kisgyermek panaszai című művét.
(2.) A ’20-as évek elejétől kezdve bontakozik ki Kosztolányi prózaírói munkássága.
Ekkor születnek regényei és elbeszélései, melyeket a Tengerszem című kötetbe gyűjtött össze. Elbeszélései rövid novellák, a freudista lélekelemzés hatása figyelhető meg bennük.
(3.) 1920-ban Kiábrándult a politikából és nagy kedvvel kezdett el dolgozni. E korszakában lett igazán jelentős költő és regényíró. Korábbi pesszimizmusa lassanként átváltozott az emberek iránti részvétbe és az emberbe vetett hitbe.
 
Regényei:
1922 - Néro, a véres költő 
1924 - Pacsirta 
1925 - Aranysárkány 
1926 - Édes Anna 
1932 - Esti Kornél 
A mű: Az Édes Anna című műve 1926-ban jelent meg. Egy újságban olvasott hír alapján írta a lélektani regényt, amely egyben bűnügyi regény is. Több, mint két év eseményit öleli föl. A feldúlt politikai élet közepette zajlik, ahogy Kosztolányi élete is.
Különböző kérdéseket vet fel a mű kapcsán. Hogyan lehetünk úrrá a világ, a történelem káoszán, a személyiség ellentmondásain?
Lehetséges-e, az úr-szolga viszony feldolgozása?
Témája a  kettős gyilkossághoz vezető út,a nyolc hónapon keresztül tartó állandó szenvedések és megaláztatások,amik a lélek torzulásához vezettek.
Felveti az embernek embertől való elidegenedését, végső soron az egyén és a társadalom viszonyának kiüresedését. Eltér a klasszikus krimik cselekményközpontú szerkezetétől abban, hogy a történet végén, mintegy tanulságként láttatja a főhős szenvedését, bűntudatának és lelkiismeret-furdalásának kialakulását. Nem a főszereplő érzelmeit írja le, hanem érzéki benyomások segítségével mutatja be Annát .A freudizmus tanait felhasználva az adott pillanatban még jelentéktelennek tűnő, kisebb sérelmeken keresztül sejteti meg a lélek készülődő, öntudatlan robbanását.

A történet 1919. július 31-én kezdődik, a 19-es forradalom leverése utáni időszak ez. A színhely a budai várnegyed, a Vízi házaspár lakása. Anna hozzájuk kerül, mint cseléd.  A csendes, visszahúzódó és önbizalom hiányos lány, Víziné és Ficsor áldozata. Folytonos megaláztatáson és durvaságon megy keresztül. Kiszolgáltatott. Az egyetlen, aki kiáll mellette, az Moviszter doktor, az író szócsöve. Vizy, a mintahivatalnok, és felesége jól tartják a cselédet, de nem veszik emberszámba. Ficsor aljas terve pedig még rosszabbra fordítja Anna helyzetét és állapotát. Annyira összetörték és megfosztották szabadságától, döntésjogától és emberi mivoltától hogy Annából kitör a szeretet éhség, és megöli nyomorúságos helyzetének megteremtőit: a Vizy házaspárt. A későbbiekben vállalja tettéért a felelősséget, mindent bevall. Moviszter Miklós elmondta ugyan tettének okát, hogy nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel, de Annát a bíróság bűnösnek mondta ki, s összbüntetésül tizenöt évei fegyházra ítélte.
Bef:  A mű üzenete tehát az emberi közömbösség romboló hatása, a részvét és szánalom teljes hiánya. A könyörület, a szeretet, az irgalom a legfőbb érték. Ezt jelzi az is, hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szöveget illesztett a regény elé mottóként.
Így talán mindenki számára világossá válik a tanulság hogy a katasztrófa egy hosszú lelki folyamat eredménye. A megaláztatás mély nyomokat hagy,s ezeket képtelenség elfelejteni. Nem lehet egy másik embert megalázni,tárgyként bánni vele,vagy akár gépnek tekinteni.
Az emberi bajokra nem lehet politikai, vagy intézményes megoldást találni. Csak egy megoldás van,az irgalom. A részvét és a szánalom érzése, az embertársaink iránt érzett felelősség tudata változtathatja csak meg az embertelen körülményeket.
Nem kollektív, hanem egyéni megoldás létezik tehát.


 

14. Tétel

Puskin Jevgenyij Anyegin
Bev: A romantika a XIX. század egyik legnagyobb hatású és jelentőségű, korstílusa, stílusirányzata és világszemlélete. ALEKSZANDR SZERGEJEVICS PUSKIN a romantika képviselője, és egyben az orosz realizmus elindítója is. Orosz költő, író, drámaíró. Új utakra vezette az orosz irodalmat nyelvezetének gazdagságával, gondolkodásmódjával, nyíltságával.
Élete: Moszkvában született, 1799-ben. Előkelő arisztokrata család sarja. Arisztokrata gyerekek neveltetését szolgáló líceumban tanult, már ekkor megmutatkozott költői tehetsége és zsarnokság ellenisége. Később Politikai tartalmú versei miatt I. Miklós cár, Kaukázusba száműzi.
A mű: Bev: Száműzetése idején 1823. május 3-án, Kisinyovban kezdte írni a Jevgenyij Anyegint, s 1830. szeptember 25-én fejezte be Bolgyinóban. 1831-ben feleségül vette Natalja Goncsarovát, Péterváron telepedtek le. Ebben az évben illesztette művéhez a címszereplő levelét.
A műben romantikus és realista jegyek is megtalálhatóak.
Realista ábrázolásmód (valósághű) Puskin alkotásában a város és a falu életének részletes bemutatása, de romantikus jegyek Lenszkij jelleme, Tatjana álma, és a történet befejezése. S egyben ezek  vezetnek  a szereplők tragikus sorsához.
Az Anyegin verses regény, 8 fejezetből áll. A cselekménymenet egyszerű, egy szálon fut, nincsenek kitérők. Szerkezeti sajátosságai a töredékesség, elvarratlan cselekményszálak, a dolgok közepébe vágás és a befejezetlenség. A mű legfőbb jellemzője az irónia. Életsorsot mutat be.
Tárgy: A főhős Puskin maga, de íróként belép, megjelenik a cselekményben, saját magáról ír, hogy hogyan látja a világot. Ennek folyamán őt ismerhetjük meg a legjobban.
A fővárosi arisztokrácia fényűző, felszínes, nagyvilági életét élő Anyegin váratlanul örököl egy birtokot vidéken. Elkezd dolgozni és felvirágoztatja a birtokot. Úgy gondolja reformokat fog bevezetni: megszabadítja a jobbágyokat, de ezt feladja, mert szívós munkára van szüksége. Ebből kiderül  túl gyenge, hogy megvalósítsa önmagát . Megismerkedik Lenszkijjel, egyetlen barátjával, vidéki birtokos ifjú. Mindenben ellentéte Anyeginnek: felelősségtudattal él, romantikus álmodozó, költői lélek, nem megcsömörlött, magában hordja a lobogást a szabadság eszményét, őszinteség és becsület mintaképe. Talán ezért vonzódik hozzá Anyegin. Megismerkedik közvetlen szomszédival Larinékkal. 2 lányuk van, Tatjána és Olga. Olga, Lenszkij jegyese. Tatjána: érzékeny, befelé forduló. kifinomult, nem illik a vidéki életbe, nem vidám, merengő, álmodozó, már kislányként is kerüli azokat a dolgokat, amiket egy vidéki asszonynak meg kell tanulnia. Szentimentális regényeket olvas: Rousseau, Richardson. Ennek ellenére ő Anyegint eszményi jellemnek látja és beleszeret. Végzetes hibát követ el: feltárja előtte érzelmeit: levelet ír Anyeginnek.  A férfi csalódott, az élettől megcsömörlött, világfájdalommal teli, ezért utasítja el élete megváltásának nagy lehetőségét, Tatjána szerelmét.  Tatjana névnapján Anyegin pillanatnyi ötlettől vezérelve udvarolni kezd, a fiatalabb lánytestvérnek, a szép, bájos, szőke, kacér, de jellemtelen, felszínes és könnyelmű Olgának, akibe Lenszkij szerelmes.
Tatjána álma közben előreveti a közelgő katasztrófát. Az ifjú vőlegény párbajra hívja Anyegint. Lenszkij megdöbben, hogy barátja közönyösen veszi tudomásul, azt hogy párbajra hívta.
El is késik és nincs segédje. Érzelemmentesen céloz és lövi le Lenszkijt. Anyegin elhagyja a vidéket. Tatjána, Anyegin üres, elhagyatott házban megbűvölve jár körbe. Mikor jobban körülnéz, felteszi a kérdést: ki valójában Anyegin? Méltatlan embert szeretett, üres, felszínes, nincs értéke.
2 év telik el, férjhez megy egy gazdag tiszthez és Moszkvába költözik. Itt találkozik újra  Anyeginnel egy bálon.  Anyegin beleszeret a már férjezett, és elérhetetlen előkelő asszonyba. El akarja csábítnai, de Tatjana erős jellem és immár büszke nő. Hiába nem szereti férjét, visszautasítja Anyegint, így Tatjána mindenben Anyegin fölé emelkedik.
Bef: A műben az akkori helyzetet tárja fel, saját sora bemutatásával, hisz főhős sorsa nem egyedüli.  A XIX. századi orosz társadalomban a nemesség jelentős része szemben állt I. Miklós cár korának bürokrata világával, és egyéni útjait kereste, de nem talált határozott életcélt.

 
  Ady-Endre Léda-versei
Bev: Ady Endre a 20. század költője volt. Neve új korszak kezdetét jelöli irodalmunk történetében. A magyar szimbolista költészet megteremtője. Költői hitvallása, a magyar irodalmat a nyugati irodalmak színvonalára emelni.
Élete: 1877. november 22-én született Érdmindszenten.  Apja, Ady Lőrinc. Anyja Pásztor Mária.
Nagykárolyban a katolikus piarista gimnáziumban kezdte tanulmányait. A négy felső osztályt Zilahon, a kálvinista gimnáziumban járta. Jól tanult. Szülei jogásznak szánták, de újságíró lett. . Első kötete Debrecenben jelent meg Versek címmel 1899-ben. 1900 elején a Nagyváradi Napló munkatársa. Második kötete, a Még egyszer is itt jelent meg 1903-ban. Ezen a nyáron ismerkedett meg Nagyváradon Diósi Ödönné Brüll Adéllal, egy párizsi kereskedő feleségével. Szenvedélyes szerelemmel ajándékozta meg, ő nyitott számára utat Párizsba is. 1906-ban jelent meg az első "igazi" Ady-kötet, az Új versek, s ettől kezdve 1914-ig szinte évenként láttak napvilágot verseskötetei:
Vér és arany (1907)
Az Illés szekerén (1908)
Szeretném, ha szeretnének (1909)
A Minden-Titkok versei (1910)
A menekülő Élet (1912)
A magunk szerelme (1913)
Ki látott engem? (1914)
A halottak élén (1918)
Az utolsó hajók, csak 1923-ban hagyta el a sajtót.
 
Költészete: Költészetére hatással volt rá a francia szimbolizmus. A látásmódja szimbolista, ezt szecessziós és a romantikus vonások  egészítik ki. A verseiben a személyiség áll a központban. Elmosódnak a tér és az idő határai, lélek tájait mutatja be. Valamennyi versében találhatók szimbólumok, amelyek többértelműek. Az  álmokat vágyakat, a meghatározhatatlant fejezik ki.
Léda versek: Szerelmi költészete is az egyszerűség erejével hat. Adynak a szerelem , gyűlöletet, imádatot, szerelmet, megvetést egyszerre jelenti . Múzsája,  Adél akiben a költő szerelmi társra talált. A nő ösztönözte, hogy utazzon Párisba és ismerkedjen meg az ottani élettel. Betegségében is mellette állt. Ez a nagy szenvedély és mélységes barátság is hozzájárult ahhoz, hogy Adyból nagy költő váljék.  Ady túl sokat várt ettől a kapcsolattól. Menekültek a hétköznapokból az álomvilágba. A csalódás rövidesen diszharmonikussá változtatta a kezdetben lázadó, ünnepi érzést. Végül ez vetett véget kapcsolatuknak.
A tíz évig tartó viszony szakítások, heves kibékülések sorozata volt, ez a folyamatos vívódás felemészti őket. Tehát kapcsolatuk nem a felhőtlen boldogságról szól. Ezt tükrözik a Léda- versek, melyekben megjelenik a vágy és a taszítás kettőssége. 
 
A Héja násza az avaron című verset 1905-ben írta és az Új versek kötetben jelent meg 1906-ban.
A vers fájdalmat, céltalanságot, a szerelem végét sugallja.  A diszharmonikus szerelem fő motívumai jelennek benne: vergődő nyugtalanság, örökös mozgás, gyötrelmes fájdalom, céltalanság.
A műben a szerelem küzdelemként jelenik meg. 
A szerelmük szimbóluma a ragadozó héjapár. Az idilli szerelem galambpárjával ellentétben ragadozó madarak fejezik ki Ady és Léda szerelmét. 
Bántó, kellemetlen hanghatások kísérik a szerelmi vágyat: vijjogás, sírás, csattogás.
A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba. S ez az út egyre gyorsul, a mozgást jelentő igék cselekvésének fokozásával: útra kelünk - megyünk - szállunk - űzve szállunk. A gyorsuló rohanás vége a megállás „valahol az Őszben”, a lehullás „az őszi avaron”, vagyis a halál, mert szerelmük örökös küzdelem melybe mindketten belepusztulnak.
A Lédával a bálban című versét 1907-ben írta. Ebben a műben is  baljós, szomorú hangulat uralkodik. Szerkezete ellentétre épül: A vidám termet írja le az első versszakban. pl.: sikoltó zene, párás levegő, parfümillat. Itt még harmónia van jelen, és a szerelemnek még örülni tudó gyanútlan párok. A második versszakban mindez ellentétjére fordul, amikor belép egy fekete pár: a zene elhal, a melegből tél lesz, a fény kialszik, és hervadt, régi koszorúkat szórnak szét. Testet öltött boldogtalanság. A harmadik versszakban csend és némaság uralkodik, győz a szomorúság. A fiatal párok szétválnak, mert rájönnek arra, hogy minden pár sorsa ez, ugyanilyen fekete, szomorú párok lesznek. S ez egyben a vers mondanivalója: Nincs igazi öröm, nincs megváltást jelentő szerelem, a boldogság mögött mindig ott lappang a boldogtalanság.
Az Elbocsátó szép üzenet a Magunk szerelme című kötetben jelent meg 1913-ban. Kegyetlen szakító vers, amellyel szerelmük véget ér. Ady ebben kíméletlenül leírja, hogy szerelme már rég nem igaz, sőt az egész szerelmet és az asszonyt is letagadja. Ady már korábban is akart szakítani első nagy szerelmével, de a lány nem engedte. A kezdő sorokkal mutatja, hogy kapcsolatuk már rég megérett a szakításra. Úgy véli, hogy jobb, ha most már tényleg, véglegesen szakítanak, hiszen ő csak megalázni tudja Lédát. Úgy érzi, hogy ő Lédától semmit sem kapott, és, hogy ami Lédában van érték, azt mind Adytól kapta. Ebben a gondolatban, Ady mérhetetlen önzősége, önimádata érvényesül. A költő Lédát, egy kis jelentéktelen porszemnek tartotta, amely növekedését, csak Adynak köszönhette. A költő gőgős, kegyetlen, kiábrándító  és megalázó szavakat intézett Lédához az utolsó szavaiban. A vers utolsó soraiban már túlzás amit állít, hogy Léda volt általa hiszen ez épp fordítva történt.
Bef:  A Lédával való szakítás első hírére valósággal ostrom alá vették levelekkel, a bele szerelmes nők. Az átlagos levélírók között feltűnt egy fiatal kislány, aki egészen más hangon szólt a költőhöz. A neve Boncza Berta, akit Ady később verseiben Csinszkának nevezett. A költő 1914-ben látogatta meg először akkorra már fiatal úrnőt. Aggályai is támadtak, hogy okos dolog-e egy majdnem 20 évvel fiatalabb lányba beleszeretni. 1915-ben mégis megtartották az esküvőt és utána a Csucsai kastélyban éltek.
 
  Trója filmadaptáció
 (Nekem ezt nyomtatva ide adta, a magyar tanárom)
  Örkény István Tóték
Bev: Örkény István az 1945 utáni magyar irodalom nemzetközileg is elismert alakja. A 20. századi magyar próza és dráma kiváló képviselője. Meghatározó élménye a 2. világháború és a zsidóüldözés, majd a hit és a keserű csalódás a kommunista diktatúrában. A prózán belül a regényeivel és a novelláival tűnik ki.
Élete: 1912. április 5-én született Budapesten, jómódú, zsidó származású családban.  A fővárosi piarista gimnáziumban érettségizett, majd a műegyetem vegyészmérnöki karán 1941-ben megszerezte a vegyészmérnöki diplomát. 1939-ben Londonban és Párizsban élt, a háború kitörésének hírére még éppen haza tudott jönni, majd 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. A hadifogságból, hazatérve, 1946-ban bontakozott ki írói pályája. 
Több újságnál is dolgozik: Magyarok, Újhold, Csillag .
Művészete: Bár fiatalkori munkáiban erőteljesen érvényesült a groteszk szemlélet, a leggroteszkebb, legabszurdabb élménykör, a háború hatására dokumentumjellegű, riportszerű műveket írt. A továbbiakban is a realista hagyományokhoz alkalmazkodott. 1958-63 között az Egyesült Gyógyszergyárban dolgozott, közben szabadidejében állandóan írt. Megtalálta saját egyedi stílusát.
Ez időben visszatért a groteszk szemléletmódhoz, ekkor keletkeztek a legnagyobb művei: Macskajáték, Tóték, Egyperces novellák . (A groteszk összetett fogalom. Esztétikai minőség, amely világszemléletet fejez ki. A groteszk megjelenítésének eszköze a szerkezet, a mű elemeinek egymáshoz való viszonya. A groteszk mű világa zárt, s benne minden lehetséges: reális és irreális, látszat és valós egymásba játszanak át. Gyakran ábrázol visszataszító, undort keltő elemeket. Életre hívója az elidegenedettség, belőle következik szorongás, a félelem és a kétségbeesés látomásos megjelenítése. A groteszk közeli rokona az abszurd. Örkény művei elsősorban groteszkek, amelyek a világ ellentmondásaira hívják fel a figyelmet, a kimondhatatlant mondják ki, és ezzel a remény elvét is hirdetik. )
A mű: 1967-ben mutatták be a Tótékat, s ezzel Örkény elismert íróvá vált. 1969-ben elnyerte Párizsban a Fekete Humor Nagydíját, 1973-ban pedig itthon megkapta a Kossuth-díjat.
1964-ben írta a kisregényt, amiből 1967-re megírta a drámát, melyet február 24-én be is mutattak a Thália Színházban. Forgatókönyvet is írt a történethez, melyet Fábry Zoltán kisebb változtatások után meg is filmesített Isten hozta, Őrnagy úr címmel.
A műre jellemző, hogy látszatra nem a háború a fő téma, hiszen a mű fő cselekménysíkja nem a fronton, hanem a hátországban játszódik. A hátország középpontba állítása azonban azért nagyon találó, mert második világháborús szerepünket, kiszolgáltatottságunkat, felelősségünket úgy lehet legjobban megragadni, ha azt a helyet állítjuk középpontba, ahol a dolgok valójában történnek. Örkény írói világában a magyarság sorsa, magatartása központi kérdéskör, és a második világháború, melynek egy epizódját ragadja meg a Tótékban.
Az Őrnagy egy lehetséges személyiség két végletes tulajdonságcsoportja, mert mindenkiben megvan a hatalmaskodásra és a kiszolgáltatottságra való hajlam is, de a zsarnok csak az áldozat-szerepet elfogadók révén válhat zsarnokká.
Ebben a műben a groteszk ábrázolásmódot főként a deformáció segíti elő, mely a háborúból indul ki, mivel a háború az ember számára abszurd helyzet, hiszen nem teheti azt, amit szokott, amit a józanész szerint tenni akar. Ezt szemlélteti a Tót család szokásainak fokozatos átalakulása, deformálódása, és akaratuk, gondolkodásuk korlátozása. Az író ebben a családfőt állítja a középpontba, ő az, aki kibírhatatlanul szenved a változásoktól. Nemcsak a család, az egész környezet deformálódott a háború hatására. Az üdülőfalu látszólag idilli világa valójában felfordult világ, ahol szinte senki nem azt csinálja, amit kellene.
Az őrnagy a Tót család otthonába baráti vendégként érkezik azért, hogy pihenjen. A háború gépezete, aki maga is áldozat, képtelen a munkaszünetre, a deformálódott ember képtelen visszanyerni eredeti állapotát. Az őrnagy képtelen a civil élethez alkalmazkodni, s látszólag hasznos munkára buzdítja a ház népét, ám valójában ezzel hozzálát, hogy teljesen deformálja a Tót családot.
A mű két cselekményszála a hátországot és a frontot idézi fel és kapcsolja össze. Ez eleve feszültséget teremt, mert a hadsereg és a civil élet soha nem illeszkedhet harmonikusan. A frontot idézi Tót Gyula zászlós története, amelyet levelekből, sürgönyökből, leltárból ismerhetünk meg. A frontélet közvetlenül az őrnagy alakján keresztül jelenik meg. A hátországban és a fronton történtek összekapcsolásában kulcsszerepe van a postásnak, hiszen tőle függ, hogy a leveleket Tóték megkapják-e. Ha Tóték megkapják a halálhírről szóló sürgönyt, akkor nincs konfliktus, hiszen cél nélkül nem vállalták volna a szolgalelkűséget. Így azonban Tóték végigjárják az alkalmazkodás fokozatait. A sürgöny megsemmisítése így groteszk mozzanat, mert már maga az is groteszk, hogy egy bolond lesz a postás, aki korántsem postásként viselkedik.
A Tót család sorsában egymásra épülő fokozatok figyelhetők meg. A dráma első része az előkészületeket mutatja be. A dráma 2. része a deformálódást mutatja be. az őrnagy, aki állandóan agresszív játékot űz Tóttal: valamely szokásának feladására kényszeríti, s ehhez igénybe veszi Mariska és Ágika segítségét. Ahogy Tót megtörik, úgy adja fel egyéniségét is. Először csak mindennapi szokásairól kell lemondania (nyújtózkodás, étkezések), a dobozolásba való kényszerű bekapcsolódása azonban már akaratának feladását is jelenti. A különféle megaláztatások után Tót megszökik, ezzel próbál meg lázadni a zsarnok ellen, de végül a legtipikusabb második világháborús magatartásformát választja, a kivárást.
Tót és családja tökéletesen meg van elégedve azzal a világgal, amelyben korábban élt, s az őrnagy távozása után első dolguk visszatérni a megszokott kerékvágásba. Az őrnagy azonban váratlanul visszatér, s ennek többféle funkciója van: példázza, hogy a háború, a rossz nem távozik önként, hogy a kivárás politikája nem elég, valamint azt is, hogy az erőszakkal szembe kell szállni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a háború szörnyűségeinek tudatával nem lehet úgy élni, mintha mi sem történt volna. Az őrnagy távozása után Tót úgy vélte, hogy ismét helyreáll a régi világrend. A visszatéréskor azonban rá kell döbbennie, hogy amíg „őrnagyok” vannak, addig a világ nem is állhat helyre. E felismerés vezeti őt az őrnagy megöléséhez.
Bef: A mű üzenete: hogy, az ember képes lehet a lázadásra, ha megmarad benne még egy szikrányi öntudat. Annak ellenére, hogy Tóték mindvégig azt hitték, hogy fiuk élete a tét, Tót érezte, hogy itt az ő személyisége az igazi tét, és hogy nem lehet olyan cél, amelynek érdekében önmagát puszta eszközzé tehetné.
 
  Szabó Magda: Az Ajtó
Bev:   Szabó Magda a 20. század legkarizmatikusabb alakja. Sokoldalú írói tevékenységet folytatott. Pályája elején főleg verseket írt, később regények, drámák, esszék, tanulmányok gazdagították életművét.
Élete: 1917. október 5-én született Debrecenben. Szülei  Jablonczay Lenke és Szabó Elek, tehát az írás, a verselés és az irodalom hozzátartozott a mindennapi életéhez. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa . Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor íróval. Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel.
Szabó Magda az egyik legtöbbet fordított magyar író. Regényei számos országban és nyelven megjelentek.
Élete során rengeteg díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. József Attila-díjat, Kossuth-díjat, Csokonai-díjat, Getz- díjjat, Déry- díjat, Nemes Nagy Ágnes-díjat és Corvin-kitüntetést kapott.
Művészete:  A 1958-ban írt Freskó című művével vált híressé. A háború után műveiben az élet újrakezdésének erkölcsi konfliktusait fogalmazta meg. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra.
Lélekábrázoló regényeiben (Pilátus 1963) a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkáiból (Régimódi történet 1971) hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.
Gyermek- és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő műveiben (Abigél 1970) pedagógusi elhivatottsága is megnyilatkozik.
Elbeszélő művészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük.
A mű: Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb, s meg is filmesített vallomásregénye az 1987-ben keletkezett Ajtó, amely memoár egy országról, egy történelemről, egy korszakról. A regényben megjelenik a halál, a szenvedély, a dac, a szerelem és a ragaszkodás. Önéletrajzi vonatkozású vallomás, testamentum (emlékezés), amelyben emléket állít Szerendás Emerencnek. Ugyanis az írónő egy valós történetet mesél el, amely saját maga és háztartási alkalmazottjának közös történetén alapszik.     
A mű az írónő visszatérő rémálmának leírásával kezdődik és azzal is fejeződik be. Már itt megjelenik a címadó metafora, a nem nyíló ajtó, mely végig kíséri az egész történetet. A lidérces álom képe már rögtön az elején egyfajta nyomasztó hangulatot teremt, mely szintén végigkíséri az egész művet.
Érdekes  még a műben, hogy sajátos nézőpontot mutat be az író: Nem a munkaadó szemével láttatja a az alkalmazottat, hanem az alkalmazott kerül a mesélővé.
A főhős, egy vidéki, idős asszony, aki házimunkát vállal a környék lakóinál. Emerenc személyisége miatt azonban az úr- szolga viszony egy más és új formája jelenik meg..
Minden eddigi műben, köztük Kosztolányi Dezső Édes Anna című művében Anna a tipikus cselédlány megtestesítője. Alázatos, meg akar felelni, csendes, engedelmes, ez okozza végül Anna és Víziék közötti kialakult helyzetet, az elnyomottságot, a megaláztatást és végül a tragédiát, hogy Anna ellenük fordult és meggyilkolta őket.
Ezzel szemben Emerencnek nem parancsolhat a munkaadója. Már az első pillanattól egyértelművé válik, hogy a feltételeket ő maga szabja, beosztja az idejét és nem mossa akárki szennyesét. Egy mogorva rossz modorú asszony, azonban jószívűsége is megmutatkozik, elveszett gyerekeket és kóbor állatokat gyűjt össze. Gondoskodik mindenkiről, de ő maga senkitől sem vár segítséget. Zárkózott, nagy titkokat őriz,vagyis saját ajtaját mindenki előtt bezárja, de nem tűri el, hogy másnak is titkai legyenek. Az írónő ezzel az erős határozottsággal, akarattal szembesül, amikor megkéri dolgozzon nála.
Az elbeszélés igen hamar átlépi a munkaadó és az alárendelt egyszerű kereteit, megfordítja azt, és fölfedezi az egyének közötti függőségi köteléket. Emerenc személyiségével szemben ott az írónő. Egyikük sem túl nyitott, de arra törekednek , hogy lerombolják a saját maguk köré épített falakat, hogy ajándékokat fogadjanak el,  amelyek sokszor sok sértéssel keverednek össze. Kapcsolatuk fokozatosan halad előre. Az írónőnek sok időre van szüksége, hogy megértse az idős asszonyt és kialakuljon közöttük a kötődés és a szeretet. Emerenc parancsol a párnak, de a három személy között nem remélt harmónia bontakozik ki. A házaspár már teljes őszinteséggel fordul Emerenc felé, de még mindig nem tudják az ő küszöbét mért nem szabad átlépni. A történet során Emerenc különös ajtói sorra nyílnak fel, de az utolsó sosem tárul fel. A tragikus megoldás itt is megjelenik, de itt a cseléd gőgje miatt, amikor betegsége alatt magára zárta ajtaját, magányosan, másokat kímélve bajától, szenved magányában és így már az orvosok sem tudták megmenteni.
Bef: Egy különös oknál fogva, talán Emerenc különcségének és határozottságának köszönhetően, halála után is uralkodik és befolyásolja azokat, akik szeretik. Emberségből és bátorságból ad nekik leckét.
 
  Déry Tibor Szerelem
(20. század Realizmus)
Élete: 1894-ben, jómódú, polgári családban, zsidó család gyermekeként, Pesten született. Édesanyja Rosenberg Erzsébet, előkelő osztrák családból származott.
A budapesti kereskedelmi akadémia elvégzése után (1911) több évet töltött nyelvtanulással, majd tisztviselőként dolgozott. 1917-től számos verse, novellája jelenik meg a Nyugatban. A tanácsköztársaság idején részt vesz a tanácsköztársaságban. A kommunista párt tagja.
Letartóztatják, emigrációra kényszerítik.
Díjakat is kapott: Baumgarten díjat és Kossuth díjat.
Művei: A Simon Menyhért születése című regénye
                Képzelt riport egy popfesztiválról című dráma
                A Niki című kisregény (Egy kis kutya története)
Költészete:
 Pályáját korszakokra bonthatjuk:
1. Avangard
2. Realizmus
3. Ellenforradalom
4. Ny-Európai újszerű formákkal teli.
-  Írói pályájának első korszaka 1917-től 1932-ig Az Avangardista lázadás korszaka.
-  A második korszakban, a harmincas években a realizmus irányába fordul. Megírja a befejezetlen mondat című regényét 1933-tól 1938-ig.
-1947-ben szélesebb körű társadalomábrázolást nyújt. A felelet című regényében, a magyar polgárság és a munkásréteg realista ábrázolását mutatja be.
 - Az 50-es évek második felében és a 60-as évek elején Déry munkásságában a kisepikai formák az uralkodóak/vették át a szerepet.
Az 1955-56-ban írt elbeszélései a totális diktatúra korszakának embertelenségét, a törvénysértések éveinek légkörét elevenítik fel.
A mű: 1856-ban írta a Szerelem című novelláját. Ezt az időszakot műfajgazdagság jellemzi.
A novella társadalmi háttere: 1957-ben bebörtönzik, 1960-ban kap amnesztiát. Egy évvel az után, hogy megírja a novellát. (9 évi börtönbüntetést kap, de 3 év után kiengedik) A mű szerkezete klasszikus felépítésű. Kronológikus sorrendben, lineáris kitérők nélkül mutatja be az író az eseményeket. A cselekmény ideje mindössze pár óra, talán egy fél nap eseményeit meséli el, de az apró mozzanatokból leírásokból és nagyon szűkszavú párbeszédekből, nem csak a jelen rajzolódik ki, hanem következtetni lehet a múltra.
Az egész cselekmény 3 szerkezeti egységre tagolható:
Az első: A szabadulás a börtönből.
A második: A hazafelé út.
A harmadik rész: A hazatérés, az otthon.
A cselekmény elbeszélésmódja E/3 személyű.
A mű jellemzői: 7 évet tölt a börtönben. 1949-től 1956-ig.
Érdekessége: Az író B-nek nevezi a főhőst. Ezzel általánosít, tipikus sorsot ábrázol vele.
Az egyén nem fontos a történetben, hanem az, hogy mi történik vele.
Nem tudja, miért kerül börtönbe.
A hatalom számára az egyén a letartóztatásától kezdve egy számmá válik.
A vád ellene mondvacsinált, bírósági ítélet nélkül tartották fogva, ami a diktatúra eljárás módja, hiszen az emberek áldozatok, ha nem fogadják el a diktatórikus rendszert.
Az írótól nem tudunk meg B-ről, a múltjáról, letartóztatásának idejéről semmit.
Az író számára nem az, az érdekes, hogy mi volt, hanem, hogy az élet a kiszabadulás után, hogyan folytatható tovább. (A megaláztatások után.)
Amit megtudunk, az közvetett: Kizárólag a cselekményeken, az emberek hozzá fűződő viszonyán keresztül.
A novella csúcspontja: A rituális mosdatás, amellyel az asszony, férjéről lemossa a hét év alatt rákent”mocskot”.
Felesége szemében hűség és kitartás tükröződött, ez visszaadta B-nek az életet.
Bef: Ez a hűség és szerelem képes igazán feloldani a múltat, amelyet tönkretett a hét év börtön, s bár beárnyékolta a jövőjüket, de győzelmet jelent minden rossz felett.
 
Film is készült a novellából, ennek címe a Szerelem. 1970-71-ben rendezte Makk Károly. Déry Tibor két novelláját a Szerelem és a Két asszony című művet fűzte egy történetté. A két novellát a férfi alakja köti össze.
A film fő alakja János. Témája, hogy koholt vádak alapján elítélik és börtönben raboskodik.
A másik két főszereplő Luca,  a feleség és János édesanyja, a már nagyon idős és beteg mama.
A feleség először semmit sem tud a férje sorsáról. A mamát azzal a kegyes hazugsággal áltatja, hogy a fia azért van távol, mert filmet forgat Amerikában, a mama azonban meghal mielőtt Jánost kiengednék a börtönből.
A filmben a rendező drámai elemekkel mutatja be a két asszony Jánoshoz fűződő viszonyát.
Érdekesség: Az egész filmben ő áll a középpontban, valójában csak a végén jelenik meg.
A cselekmény pesten játszódik a mama lakásán később, pedig Luca és János lakásán.
A mamának Lucán és a szomszédon kívül nem volt kapcsolata a külvilággal. A kegyes hazugság élteti, amit Luca mondd neki.
 
  Jónás Tamás
A sátán című novella elemzése
Élete: Jónás Tamás cigány származású költő. 1973.március. 14-én született Ózdon. (Még él) Nehéz gyermekkora volt, 4 évig élt Csernelyben, majd intézetbe került testvéreivel. 6 éves volt, amikor visszakerült szüleihez, ekkor költöztek el Szombathelyre. Eleinte szerelő és pincér szeretett volna lenni, de gimnáziumba íratták. Felsőfokú tanulmányait a győri Széchenyi István műszaki főiskolán, és az Elte magyar-szanszkrit(Indiai irodalmi nyelv) szakán végezte. Diplomát nem szerzett.
Programozóként dolgozik a mai napig.
Az ő nevéhez fűződik a demográcia játékprogram.
2002-ben Eszterházy Péter adományozta Herder ösztöndíjjal.
Egy évet Bécsben töltött.
A Szép írók társasága szakmai és érdekvédelmi szövetség tagja.
Művei:
Verseskötetek: Nem magunknak 1996
                               Kiszámítható józanság 2006
                               Önkéntes vak 2008
                               Antalógia: József Attila 100.születésnapjára 2005
Regényei: Cigányidők 1997
                     Bánom, hogy szolgád voltam 2002
Novelláskötet: Apáimnak, fiaimnak 2005
Drámái: Lélekvesztő
                Jézus Csernelyben
Versei: Pl. : Végtelen befejezés
                       Kozmikus kár
                       Kényszerleszállás
Bev: Az Apáimnak, fiaimnak című kötet egyben ajánlásnak is felfogható, de több is annál. Sejtetni engedi, hogy apa-fiú kapcsolat fontos eleme lesz majd a novelláknak. Itt azonban tágabban kell értelmeznünk ezt a viszonyt, hiszen vérszerinti apja csak egy lehet az embernek, de apa-szerepet, apa-pótlékot betöltő több is.
A novellák címét végigolvasva rögtön megkapjuk a kötet kulcsszavait: Sátán, hűség, magány, nő, férfi, szerelem, fiam. A művekben tehát az apa-fiú viszony csak keretként szolgál, később ez kitágul, kiegészül az emberi kapcsolatok sokszínű változataival.
A kötet 10 önálló novellát tartalmaz, amelyek terjedelmükben és témájukban jelentősen eltérnek egymástól, de hangulatukat tekintve sok hasonlóság is felfedezhető bennük.
A mű: A nyitó novella, a Sátán már rögtön a könyv elején megteremti azt a feszültséget, amelyet aztán – ha más formában is – a többi novella olvasása közben is végig érezhetünk majd.
A mű címe azonnal felkelti a figyelmet, a sátán szó láttán az olvasó egyből a gonoszra asszociál, azonban még nem tudjuk, hogy szó szerint a sátánról van-e szó. vagy ez csak egyfajta szimbólum.

Tárgy: Nincs bevezetés.  Már az első mondat előrevetíti a drámát és  sejteti, hogy a sátán, akiről a címben szó volt, máris megjelent és ő az apa, mert: „Az apja átvágta a hároméves Janika torkát.”
Növeli a drámaiságot, az elbeszélő azzal, hogy szemléletesen írja le a szenvedő gyerek képét. „ A gyermek szíve olyan hevesen vert, hogy látni lehetett a mellkasán. Janika szemeiből könnyek csordogáltak. A vér közben szivárgott a sebből, lassan összemocskolta az apa nadrágját, a konyhakövet és csordogált a küszöb felé. Ráadásul a könny és a vér is a fájdalom szimbólumai és itt mindkettő megjelenik. Az érzelemmel telített sorok után egy rendkívül groteszk kép jelenik meg. A tacskó kóstolgatta a friss vért és ízlett neki. A történet szempontjából ez nem lényeges, mégis drámai és abszurd. *
Az eseménynek Janika négyéves nővére is szemtanúja, aki csak remeg és sír. Ez a két egyszerű ige mindent elmond a kilátástalanságról. „A meszeletlen falat kaparta kínjában”. Ez egy több szempontból is drámai sor, a falat kaparni kifejezés itt szó szerint jelenik meg, valamint meztelen falról van szó, ami egy hiányosságot jelképez, és még szomorúbb hangulatot kölcsönöz.
Ezután tudjuk meg, hogy mi is történt, igazából, miért kellett Janikán  véghezvinni az életmentő beavatkozást.*
Rájövünk, hogy nem gyilkosságról, hanem életmentő beavatkozásról van szó, az apa csak gégemetszéssel tudja megmenteni, mivel egy alma akadt a gyerek torkán.  Ez azonban még így is naturalisztikus és véres kép: „Egy kibelezett tollat dugott a lyukba, hogy azon át jusson levegő a fiú tüdejébe”.  *
Nagyon részletesen írja le azt, hogy a férfi némán küzd a fia életéért, ezzel is növeli a feszültséget, és nem tudni hogy vajon mi lesz Janika sorsa.
Az egész történetet külső, szemlélődő szempontból olvashatjuk és ezután Láthatjuk, hogy Janika természete átalakul.  Eltelt 14 év és a fiúból egy „lázadó” kamasz válik, aki fekete ruhákat hord, rengeteget csavarog és nem hallgat szüleire. Azonban érezhető, hogy itt nem egy átlagos kamaszról van szó, hiszen az elbeszélő úgy fogalmaz, hogy a benne lévő csendesség fekete és alattomos lett.
A család rossz körülmények között él. A szülők viszonya is egyre feszültebb lesz, nagy köztük az ellentét. Megtört emberek, akik nem foglalkoznak igazán a fiukkal. Tudják, hogy nincs minden rendben , de nem mernek és tudnak semmit tenni. Az apa próbálja fegyelmezni, számon kérni a fiút, de az anya kiáll a fiú mellett és a férje ellen fordul.
Egy hajnalban Janika hangosan érkezik haza, mindenki felébred. Amikor megkérdezik hol volt, nem válaszol, csak a konyhába megy és elővesz egy kést. Amikor, apja megkérdezi mit csinált, a fiú azonnal hasba szúrja, majd anyja nyakába borul és csak annyit mond: „ Sátán volt, benne volt a sátán, Anya megmenekültünk”.
Bef: A novella végén nem derült ki, hogy Janika anyja hogyan fogadta fia tettét, de azt sugallja, hogy ő is megkönnyebbült, mivel megszabadult férjétől.
Jelkép: A késnek két fő szerepe van a novellában. A mű elején az apa ezzel menti meg Janika életét, a végén pedig a gyerek ezzel öli meg apját. Egyszer megment egy életet, egyszer pedig kiolt egyet. Bár a szövegből nem derül ki, de lehetséges, hogy Janika ugyanazt a kést használta a gyilkossághoz, amelyet, apja használt, hogy megmentse az életét. Ezt az is alátámasztja, hogy Janika kotorászott a konyhaszekrényben, lehetséges, hogy azt a kést kereste.
A szövegben csak annyi párbeszéd van, amennyi feltétlenül fontos. Az apa csak kétszer szólal meg, mind a kétszer fiához szól, egyszer, amikor az életét menti meg, a másik alkalommal pedig, amikor a gyerek leszúrja őt. Mind a kétszer Janikának szólítja, míg anyja Janikámnak. A megszólításból érezhető, hogy anyja jobban szerette.
A mű cselekménye hasonló Csáth Géza Anyagyilkosság cím művéhez, mindkét műben egy gyermekével nem foglalkozó szülő lesz saját fiának áldozata.
  A jel
A jel érzékszerveinkkel felfogható, olyan (látható, hallható, érzékelhető) fizikai jelenség, amely önmagán túli jelentéssel bír.
Szerepét az emberi érintkezésben tölti be és az adott közösség minden tagja elismeri.
A jel szerkezete 
    jelölő ---- jelölt          --> amire a jelölő rámutat 
                \        / 
              jelentés        --> ami mögötte van 
- a három együtt szerves egységet alkot.
 
A jeleknek két nagy csoportja van:
A természetes jelek (azok a jelek, amelyek külső beavatkozás nélkül valósulnak meg. Pl. a tűzgyújtáskor keletkező füst, vagy a fa északi oldalán növő moha.)
és a mesterséges jelek ( pl. a beszédhang, és az írás (betű) )

Minden jel egy jelrendszer része. A jelrendszer azonos minőségű és funkciójú jelek csoportja. Maguk a csoportok is szabályok szerint alakulnak ki. A jelek fogják közléssé formálni.
A nyelvi jel csak egy a sokféle jel közül, de a legegyetemesebb és legátfogóbb jelrendszer, amellyel egy gondolatot fejezünk ki.
A nyelvi jelrendszer hangokból, szavakból, toldalékokból és az ezeket összekapcsoló szabályokból áll.
A nyelvi jelrendszer lépcsőzetesen épül fel: (ezek a nyelvi szintek)
1. Hangok (fonémák)
2. Szóelemek (morfémák)
3. Szavak (lexémák)
4. Szószerkezetek (szintagmák)
5. Mondat
6. Szöveg
Nyelvi jel jelölőből (amit érzékelünk) és jelöltből (az a tartalom, amelyet a jel felidéz) áll. A jelölő és a jelölt viszonyának 3 fajtája van:
ikon: hasonlóságon alapuló kapcsolat. Pl.: gyalogosok jelzőlámpáján az ember alakja
index: érintkezésen alapuló kapcsolat. Pl.: irányított zöldnél nyíl, egyirányú utca
szimbólum: a  megegyezésen alapul Pl.: a jelzőlámpa színei
 
Nem nyelvi jelek: a mimika, testtartás, gesztikuláció, tekintet. A beszéd, mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói
A nyelv: A legegyetemesebb jelrendszer. A nyelv a társadalomban élő emberek beszédtevékenységére szolgáló eszközrendszer, mely alkalmas a valóság tükrözésére.
A társadalmi fejlődés során jött létre, így a társadalmi létezés elengedhetetlen feltétele.
A nyelv a legegyetemesebb (változó) jelrendszer, nyelvi jelek sokaságából és azokat összekötő nyelvtani szabályokból áll.
Képlet: Nyelv=nyelvi jel+szabály+hagyomány
A nyelv az egyes embertől függetlenül létezik és alapja a beszédtevékenységünknek, ezzel szemben a beszéd a nyelv egyéni és aktuális alkalmazása, a nyelv működése és fizikailag érzékelhető megnyilvánulás.
A nyelv jellemzői:
- a beszéd alapja
-  jel és szabályrendszer
- kollektív társadalmi jelenség
- független az egyéntől
- hagyományozott
- kollektív tudatban él
A beszéd a kommunikáció egyik formája, olyan sajátos cselekvésforma, amely az emberek kapcsolattartását szolgálja.
Egyéni tevékenység, az egyén alkotja az adott kommunikációs helyzetben.
Az emberi beszédben kifejező, tájékoztató és a felhívó funkciók érvényesülnek.
A beszélő megnyilvánulásaival kifejezi a maga belső állapotát, befolyásolja magatartásában, cselekvésében a többi embert, tájékoztatja őket bizonyos körülményekről.
Minden kimondott gondolat, egyben cselekvés is, hatást vált ki a másik félből, ezért mondhatjuk, hogy a beszéd cselekvés.
A beszéd jellemzői:
- a nyelv alkalmazása
-  tevékenység
- egyéni, individuális jelenség
- függ az egyéntől
- aktuális
- kollektív szabályrendszer
egyéni módon való alkalmazása
A nyelv és a beszéd kapcsolata:A beszéd és a nyelv egymással elválaszthatatlan kölcsönhatásban van, mert a nyelv a beszéd alapja, a beszéd a nyelv alkalmazása.
Tehát a nyelv egy eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése.
A nyelvi jelekből a kommunikáció során a nyelv által előírt szabályok szerint mondatokat, szövegeket formálunk.
A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.
Célja a társadalmi kapcsolatok megvalósítása: gondolatközlés, érzelmi-akarati kifejezés, visszajelzés és befolyásolás.
 
  A kommunikációs folyamat tényezői, információi, ezek összefüggései a kifejezésmóddal
Kommunikáció: Kapcsolatteremtés vagy kapcsolattartás. Bármely jelrendszernek elsősorban a nyelvnek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása. Az emberi társadalomban a legfejlettebb közlésfolyamat.
(Röviden:  Valamely jelrendszer, elsősorban a nyelv segítségével történő információcsere.)
A kommunikáció alapmodellje:
Adó és vevő közt: Beszédhelyzet
Adó     -     Üzenet     -     Kód     -     Csatorna     -     Dekód     -     Vevő
Adó és vevő közt: Közös valóság, közös előzmények
 
A kommunikáció tényezői:
A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként szerepcserét is feltételez, amikor a feladóból címzett, a vevőből pedig közlő válik. Bármelyik tényező hiánya sikertelenné teszi a kommunikációt.
Az információ elindítója, adója vagy feladója, aki vagy ami beszél vagy közöl valamit.
A címzett vagy vevő az, akinek az információt szánták
A közvetítő közeg vagy csatorna, az információ továbbításának eszköze: levegő, telefondrót, elektromágneses hullám stb.
A közlemény vagy üzenet, a továbbított információ tárgya
Kódnak nevezzük azt a közleményt kifejező nyelvi vagy jelrendszer elemeit és szabályait, melyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek.
Beszédhelyzet vagy szituáció a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését, mindazon tényezőket értjük rajta, amelyek hatással vannak a közlés lefolyására.
A kommunikáció funkciói:
1. Tájékozató, közlő (referenciális) funkció
Ha a feladó valamit közölni akar (A valóságra vonatkozó tényszerű ismeretet.)
2. Kifejező (emotív) funkcó
Érzelmeket fejez ki. (A beszélő érzelmeit, hangulatait juttatja kifejezésre, felkiáltó, óhajtó mondatok használatával.)
3. Felhívó (konaktív) funkció
Felszólítás, a címzett befolyására irányul, (felszólító mondatok használatával.)
4. Kapcsolat fenntartó (fatikus) funkció
                Kapcsolatok fenntartására, teremtésére, lezárására vonatkozik.
5. Értelmezői (metanyelvi) funkció
A nyelv segítségével beszélünk a nyelvről. (Pl. A kifejező funkció értelmezése, megmagyarázása.)
6. Esztétikai (poétikai) funkció
A nyelvi használattal esztétikai hatást akarunk kifejezni. (Cél az élményszerzés, gyönyörködtetés.)
A kommunikáció irányúsága szerint, a kommunikáció típusai:

Lehet	közvetlen és	közvetett
Ezen belül: Egyirányú	Pl. előadás	Pl. TV adás
Kétirányú	Pl. beszélgetés, vita	Pl. telefon

Fogalom magyarázat:
Adó: Az információ elindítója vagy feladója.
Üzenet: Az az információ, gondolatsor, amit az adó közölni akar a vevővel.
Kód: Az adó és a vevő által ismert közös nyelv.
Csatorna: A kommunikáció terjedését elősegítő közeg. Pl. víz, levegő.
Dekód: Az adó által küldött üzenetet, információt értelmezi.
Vevő: A címzett vagy az, akinek az információt szánták.
  A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei
Kommunikáció: A kommunikáció kapcsolatteremtés vagy kapcsolattartás. Bármely jelrendszernek elsősorban a nyelvnek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása. Az emberi társadalomban a legfejlettebb közlésfolyamat. Nem azonos az információval, mely csak egyoldalú tájékoztatást jelent.
A közlésfolyamat során a nyelvet használjuk. Az anyanyelvet kisgyermekkorban sajátítjuk el. Használatához szükségesek a hangképző szervek.
A beszéd során a megértés feltétele, hogy a beszélő és a hallgató azonos nyelvet használjon.
A kommunikáció történhet nyelvi és nem nyelvi jelekkel.
Az emberi kommunikáció két csatornája szorosan összefonódva, egymást kiegészítve léteznek.
Nyelvi kommunikáció: A nyelvi vagy verbális kommunikáció: A nyelvi jelek segítségével tudjuk gondolatainkat írásban és beszédben kifejezni.
A nyelvi kommunikációt sok szempontból osztályozhatjuk: 
- a folyamat irányultsága szerint például lehet:
1) Egyirányú
2) Kétirányú.
Egyirányú a kommunikáció akkor, amikor a vevőnek nincs módja a folyamaton belül a feladó szerepét betölteni (pl. költő, író és a művet olvasó, befogadó viszonya; előadás; televíziós adás).
Kétirányú abban az esetben, ha a kommunikációs folyamatban részt vevő feladó és címzett időről időre szerepet cserél (pl. beszélgetés, telefonálás, vita). A kétirányú kommunikáció – az esetek többségében – azonban nem jelenti a felek egyenrangúságát is. Így e típuson belül el kell különítenünk az egyenrangú és az egyenlőtlen viszonyt a feladó és a címzett között.
A kommunikáció típusait elemezve különbséget tehetünk még:
1) Közvetlen és
2) Közvetett kommunikáció között is.                  
Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben közel van egymáshoz. Minden más esetben közvetett kommunikációról beszélünk.
Közvetett - például a tömegkommunikáció minden fajtájára a közvetettség és egyirányúság jellemző. Ide soroljuk azokat az eseteket is, amikor a feladó és címzett személye ugyanaz (autokommunikáció). Például magunknak készítünk emlékeztető feljegyzést vagy csomót kötünk a zsebkendőnkre.
 - a kommunikáció akkor is, amikor egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a feladótól a címzettig (pl. színházi előadás, szóvivő, tolmács, kerítő, ügynök).
A hangos beszéd zenei eszközei:
-  Hangerő
-  Hangsúly
-  Hanglejtés
 - Beszédtempó
 - A beszéd ritmusa
 - A szünet, csend
Nem nyelvi kommunikáció: A nem nyelvi vagy nem verbális kommunikáció: (38% a kommunikációban). A beszédet kíséri és magában foglal minden olyan üzenetet, amely analógiás kódok által fejezhetők ki. Ide tartozik a gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz, az öltözködés stb.
(Tehát a közvetlen emberi érintkezés nem nyelvi kifejező eszközeit jelenti. Többnyire ösztönösek.)
A kommunikáció nem nyelvi (nonverbális) kifejezőeszközei:
-Gesztusok (pl. kézmozdulatok)
       Bővebben: A kar és a kéz mozdulatait jelenti. Változatai: kézfogás, keresztbe tett kar, üdvözlő integetés… Sokszor zavarjeleket is közvetítenek: a kezek tartása, akaratlan mozgása idegességtől, feszültségtől árulkodhat, vagy öntudatlanul hazugságot leplez le.

• Mimika (pl. arcjáték)

Bővebben: az arc és a száj melletti izmok működése hozza létre, hét érzelem tükröződhet:
            Pl. öröm, meglepetés, félelem, szomorúság,  harag,  undor,  érdeklődés
 
-Testtartás
Bővebben: kifejezheti a témához a beszélgető partnerhez való viszonyt. Idetartozik a meghajlás módja, leszegett fej, lábak mozgása.
A Testtartásunk kifejezhet: figyelmet, fájdalmat, megalkuvást.
 
-Helyzet vagy közelség (pl. a beszédpartnerek közti zónatávolságok)
Bővebben: A térköziség  a másik féltől való távolság kifejezi a hozzá való viszonyunkat.
Pl. - intim
     - személyes
                   - társadalmi
                   - nyilvános
 
A nonverbális eszközök jellemzői:
-vannak ösztönös (pl.: sírás, összerezzenés) és tanult (pl.: jelentkezés, bólintás) jelek
-vannak tanultak, ezek nem feltétlenül az egész emberi nemre jellemzők (pl.: Bulgáriában az igen-nem fejbólintás éppen fordított, mint nálunk; egyes – hazánkban elfogadott -  gesztusok más országokban súlyos, éppenséggel megbocsáthatatlan sértésnek minősülnek), lehetnek kis közösségre vagy egy emberre jellemzők
-befolyásolja az illem, a szokás, a beszédhelyzet (pl.a vakarózás stb. lehetőségeit, a mosoly alkalmazását bizonyos szituációkban, a jelentkezés szokását stb.)
Szerepük:  A kommunikációs partnerek verbalitását (szóbeliségét) egészítik ki, erősítik fel  vagy cáfolják meg, esetleg helyettesítik is a szavakat.
Megállapítható belőle:
 - A kor
 - A nem (férfi vagy nő)
 - A pozitív vagy negatív értelem (boldogság, szomorúság)
 
  Nyelvtörténeti korszakok.
A magyar nyelv története.
A nyelv legfőbb jellemzője, hogy állandóan változik. A nyelvi jelenségek terjedését befolyásolhatják a társadalmi mozgások (háborúk, új életmód) népsűrűség, a nép műveltségi foka, és az írásbeliség foka. Mintegy háromezer nyelvet beszélnek a Földön, s ezek a nyelvek genetikailag nyelvcsaládokat alkotnak, a szomszédos országokkal ellentétben, akik az indoeurópai nyelvcsalád  tagjai,  magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik.
A nyelvtörténeti kutatók számára legfontosabb és legbiztosabb források az írásos nyelv- emlékek. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, és aszerint is, hogy milyen nyelvi anyagot tartalmaznak.
1. A nyelvemléktípusok:
Szórványemlékek:  Idegen nyelven írt források, melyekben magyar szavak csak elszórva jelennek meg. Ezen szavak többsége valamilyen tulajdonnév (személynév vagy földrajzi név), amelyet nem tudtak idegen nyelvre lefordítani.
Glosszák, szójegyzékek, szótárak: A szövegek megértését segítő lapszéli vagy sorok közé beírt jegyzet, leggyakrabban latin szövegekben fordult elő.
Szójegyzékek, kéziratos szövegemlékek:  A szótárak helyett használták és fogalomkörök szerint csoportosították őket. Latin nyelven íródtak és a latin szavak fölé írták a magyar jelentést.
Szövegemlékek, nyomtatott szövegemlékek: Már összefüggő, magyarul írt szövegek. Vannak hosszabbak, rövidebbek, nyomtatottak, kézzel írottak, egyházi és világi témájúak.
2. A legközelebbi nyelvrokonaink az Obi-ugorok (vogulok, osztrákok).
Az uráli finnugor nyelvcsaládba tartozik: 
- balti finn nyelvek (észt, lapp, finn) 
- volgai nyelvek (mordvin, mari)
 - permi nyelvek (udmurt, komi)
 - szamojéd nyelvek (nyenyec, szajáni) 
- ugor nyelvek (magyar, manysi, chanti)
 
3. Nyelvtörténeti korszakok:
A korszakhatárok nem merevek, csak a tájékozódás megkönnyítése miatt kap­csolódnak a korszakok egy-egy történelmi eseményhez.
1.  Ősmagyar kor: A honfoglalásig (896)
Korszaka az Ugor nyelvközösség felbomlásától (Kr.e. 1000.) a honfoglalásig tartott. Ez az időszak még nyelvemlékek nélküli.
Ebben a korszakban érte nyelvünket az első, jelentős török hatás, így nagy számban gyarapodott nyelvünk jövevényszavakkal, köztük irán és szláv szavakkal. Számos változás érte hangrendszerünket is. Ekkor alakultak ki a magas és mély hangrendű szavak mellé a vegyes hangrendűek. Megjelentek az igei személyragok, igei módjelek, birtokos személyjelek, a középfok jele, a tárgyrag és a viszonyrag. Bonyolultabbá vált a mondatok szerkezete. Kialakultak a mellékmondatok főbb típusai.
Nyelvjárások jöttek létre nemzetiségi (törzsi) alapon.
2. Ómagyar kor: A honfoglalástól 1526-ig (A mohácsi vészig)
A törzsi nyelvjárások a letelepedéssel területi jellegűekké váltak. Megjelent a latin betűs írásbeliség, melynek köszönhetően ez az első korszak, melyből írásos emlékek is fent maradtak. Az ómagyar korban kialakult latin betűs magyar írásbeliséget régi magyar helyesírásnak is nevezzük. Gyarapodik a szókincs, főleg a szláv, latin és német eredetű szavakkal. Változás történt hang-és toldalékrendszerünkben a mondatszerkezetben. Eme kor 2. felét a kódexek korának nevezik, mert a korszakot a kézzel írott könyvek jellemzik.
3. A Közép-magyar kor: 1526-tól a felvilágosodás kezdetéig (1772)
A 18.század végéig tartott. Az ország három részre szakad, jelentős népmozgást eredményeznek a háborúk majd a betelepítések, a nyelvjárások is keverednek egymással. Elkészültek az első részleges Biblia-fordítások. (1590: az első teljes bibliafordítás – Károli Gáspár: Szent Biblia; Vizsoly) Végbementek hangtani, nyelvtani és szókészlettani változások. Gyakoribbak lettek a terjedelmes emlékiratok, naplók, feljegyzések. Megjelenik a reformáció és könyvnyomtatás, így szélesebb körben elterjed a magyar írásbeliség. Elkezd normalizálódni az irodalmi nyelv. Elsősorban a németnyelv hatása érvényesül.
4. Az Újmagyar kor: 1772-től napjainkig (1920)
A nyelv fejlődésére nagy hatással volt, a nyelvújítás és a reformkor és a felvilágosodás.  A felvilágosodás kezdetekor írta Bessenyei György az Ágis tragédiája című művét. Gazdagodott és megújult a szókincs. 1825-ben Széchenyi István a létrehozta a Magyar-Tudományos-Akadémiát. Kialakult a helyesírás normarendszere. 1832-ben Megjelent az első helyesírási szabályzat, amely Vörösmarty Mihály nevéhez fűződik. 1844-es országgyűlésen államnyelvvé nyilvánították a magyar nyelvet. Létrejött a nyelvtudomány. Kialakult a regionális köznyelv. (1872: megindul a Magyar Nyelvőr című folyóirat. 1905: megindul a Magyar Nyelv című folyóirat.)
5. A legújabb magyar kor: 1920-tól
A trianoni békétől napjainkig tart. A magyar nyelvközösség szétszakadásával kezdődik, a Magyarországon kívül beszélt nyelvváltozatok megerősödnek. A 20. századi modernizálódással, rohamos technikai fejlődéssel azonban csökken a nyelvjárások szerepe.
 
  A nyelvújítás
A nagy társadalmi és szellemi mozgalmakban szorosan összekapcsolódott a nemzeti függetlenség, a társadalmi felemelkedés és a magyar nyelv ügye, központi kérdés lett a magyar nyelv jogainak helyreállítása, hivatalos nyelvvé tétele, egyenjogúságának biztosítása a művelődésben és a közéletben.
A nyelvművelés  új lehetőségei, fórumai:
 - nyelvfejlesztő társaságok, irodalmi szalonok alakulása,
-  1780-tól folyóiratok, napilapok megjelenése,
-  a nyelvművelő mozgalom központja először Széphalom, majd a 20-as évektől Pest
-  1831-től működik a Magyar Tudós Társaság, vagyis az Akadémia
A nyelvújítás: (a 19. század elejének kulturális mozgalma, tehát tudatos beavatkozás a nyelv életébe)
A XIX. század első két évtizedét külön szakaszként a nyelvújítás koraként tartjuk számon.  A nyelvújítás a nyelvművelők tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe, a nyelvújítási mozgalom része a magyarság önálló nemzeti létezéséért folyó küzdelemnek.
A nyelvújítás célja: A magyar nyelv megtisztítása az idegen hatásoktól (az idegen szavak helyettesítése), a szókincsbővítés, a stílusújítás, valamint az egységes nyelv megteremtése is (hogy alkalmas legyen államnyelvnek).
Két tábor volt a magyar közélet, kultúra képviselői közt, az ortológusok és a neológusok. Az ortológusok a hagyományokat tisztelték, nem akartak változást a magyar nyelvben. A neológusok voltak az újítók, akik véghezvitték a nyelvújítást. Köztük volt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc és Szemere Pál.
A nyelvújítás eszközei: A nyelvújítás számos eszközzel élt, amikor új szavakat hozott létre. Ezek közé tartoztak az:
- Az elavult szavak jelentésének felújítása.
- Tájszavak beemelése a köznyelvbe.
- Szócsonkítás.
- Szóösszetételek.
- Szóösszevonás.
- Idegen szavak átalakítása.
A normatív nyelv elterjesztéséhez pedig nagymértékben hozzájárult A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (1832) című kiadvány.
A nyelvújítási harc főbb állomásai:
- Kazinczy Ferenc  Tövisek és virágok című kötete (Ezzel robbantotta ki 1811-ben a nyelvújítási harcot és a maradiság ellen emelte fel szavát).
-  A Mondolat (1813) című gúnyirat megjelenése (a nyelvújítókat gúnyolta).
- Kölcsey Ferenc és Szemere Pál Felelet a Mondolatra (1815) (a maradiak körülményes, nehézkes és pórias nyelvét és stílusát gúnyolták ki.)
- Kazinczy Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819) (amelyben azt hangsúlyozza, hogy a nyelv más fejlődéséhez, ill. fejlesztéséhez ortológia és neológia egyaránt szükséges és a harc elvi összefoglalását jelentette .)
A  nyelvújítás eredménye:
A nyelvújítási mozgalom kb. 10 ezer új szóval gazdagította szókészletünket.
Továbbá a nyelvújítók munkája nyomán a stílus, a szépirodalom, a társalgás, a tudomány stílusa újult meg és vált gazdagabbá.
 
  A nyelvművelés
A nyelvművelés a nyelvtudománynak az, az ága, amely a nyelvhelyesség szabályai szerint terjeszti az igényes nyelvhasználatot, segíti az anyanyelvi kommunikáció és a nyelv egészséges fejlődését.
A nyelv művelői értékelik a nyelv állapotát. Azt veszik alapul, szükséges-e az új jelenség, megfelel-e nyelvünk rendszerének, pontosan fejezi-e ki valamely fogalom a tartalmát, hangulata, hangzása kellemes-e; célszerű-e a pártolása. A megítélés alapja a köznyelvi norma.
A nyelvművelés feladatai:
 - A mai beszéd problémáinak feltárása, megoldási javaslatok
-  A zavartalan anyanyelvi kommunikáció segítése, a nyelvi ízlés formálása.
 Pl. A nyelvi rendszernek, illetve a különféle nyelvváltozatoknak a kisebb-nagyobb mértékű megváltoztatása, továbbá a nyelvnek vagy a nyelv egyes változatainak a létrehozása, elterjesztése a nyelvhasználat új színterein.
A nyelvi műveltség terjesztésének indokai:
-   Napjainkban a nyelvművelés egyik legfontosabb célja a nyelvi norma változásainak figyelemmel kísérése.
-  A jó kommunikatív készség a társadalmi érvényesülés nyelvi feltétele (hatékony beszéd és írás).
A nyelvhasználat során felbukkanó jelenségek értékelése:
 - Megfigyelési területek
- A helyesírás
- A beszédtechnika
- A szóhasználat
- A grammatika
- A mondatalkotás
 - A fogalmazás
- A beszédstílus
Kitekintés nagy nyelvművelőinkre: Lőrincze Lajos, Grétsy László, Deme László, Wacha Imre, Bachát László.
Nyelvművelő intézmények, folyóiratok említése:
Intézmények:
-  Az MTA Nyelvtudományi Intézete
-  Magyar Nyelvtudományi Társaság.
-  Anyanyelvápolók Szövetsége
Szakmai folyóiratok:
-  Magyar nyelv
-  Magyar nyelvőr
-  Édes anyanyelvünk
 
  Nyelvváltozatok
A nyelvváltozat nyelvhasználati szokások együttese, amelyek révén az adott nyelvváltozatot beszélők nyelve elkülönül a többi nyelvváltozattól. A nyelvváltozatokat nem lehet élesen elhatárolni egymástól, hatnak egymásra, vagy összefonódnak.
A nyelv használata nem egységes. Minden ember egy nyelvet beszél, de különböző nyelvközösségbe tartozik. Ezeknek a nyelvközösségeknek eltérő a nyelvhasználata; azaz különböző nyelvváltozatokat beszélnek. Ezek a nyelvváltozatok szókincsükben és a nyelvtan eltérő használatában különböznek egymástól. Az egyes nyelvváltozatok bizonyos sajátosságaikban térnek el a köznyelvtől.
Egy adott nyelv különféle változatokban él.
A nyelvváltozatoknak 3 csoportja van:
-  Normatív nyelvváltozatok: Követendő nyelvi minta. Nyelvi igényesség jellemzi. Beszélt formája a köznyelv (egységes magyar közösségi nyelvváltozat), ezt halljuk a tv-ből, rádióból. Írott formája az irodalmi nyelv (írott közösségi nyelvváltozat), pl. nyomtatott sajtó, szépirodalom.
 - Területi nyelvváltozatok (regiolektusok): A magyar nyelv földrajzi és társadalmi szempontból is tagolódik (tehát eltér a köznyelvtől – irodalmi nyelvtől). A földrajzi tagolódás alatt azt értjük, hogy az ország különböző részein másképp beszélnek az emberek. Ennek eredményei a nyelvjárások (pl. székely, palóc, tiszai, dunántúli, északi, nyugati, déli, stb.)
Ez hangtanban és a szótagban fejeződik ki .
Pl.- A palócoknál jellemző az „á” hang. (a köznyelvi „a” hangot rövid „á”-nak ejtik).
    - Szegeden az „ö” betű jellemző. (az „e” hang helyett ejtik).
    - Debrecenben az „ú” hang a jellemző.
  - Társadalmi nyelvváltozatok (szociolektusok): A társadalmi tagolódás a csoportnyelvek kialakulását jelenti, hogy minden ember több nyelvközösségnek is lehet a tagja (pl. anyanyelv, nyelvjárás, rétegnyelv).
Ezek összessége a nemzeti nyelv.
A magyar nyelv a mai álláspont szerint tíz nyelvjárási régióra oszlik:

1. nyugat-dunántúli nyelvjárási régió (Kettős hangzók jellemzők, gyakoriak az i,u,ü betűk)
2. közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárási régió (i,u,ü jellemzők, nincsenek kettős hangzók)
3. dél-dunántúli nyelvjárási régió (i,u,ü jellemzők, nincsenek kettős hangzók)
4. dél-alföldi nyelvjárási régió (ö betű jellemző)
5. palóc nyelvjárási régió (Az á hang dominál)
6. Tisza–Körös-vidéki nyelvjárási régió (Az i betű jellemző)
7. északkeleti nyelvjárási régió (Az ö helyett e)
8. mezőségi nyelvjárási régió (Az o helyett a)
9. székely nyelvjárási régió (Az elbeszélő múlt (rég múlt) jellemző. pl. mene)
10.   moldvai nyelvjárási régió (Az elbeszélő múlt (rég múlt) jellemző. pl. mene)

Nyelvjárási szavak csoportosítása:
 - Alaki tájszavak: csupán kiejtésükben térnek el pl: csalán – csolán
 - Valódi tájszavak: a köznyelvben lévő dolgot a népnyelv egyedi hangsorral jelöli Pl: pampuska = fánk
 - Jelentésbeli tájszavak: a köznyelvben meglévő szavak eltérő jelentésben való használata pl: bogár   Erdélyben legyet jelent
Csoportnyelvek – társadalmi nyelvváltozatok (A nyelv függőleges tagozódása):
Szókincsükben, szóhasználatukban különböznek egymástól.
- Meghatározó (befolyásoló) tényezők:
Pl. foglalkozás, munkahely, életkor, szabadidős tevékenységek, iskolai végzettség… stb.
1. Szaknyelv: (Társadalmi tagolódás szerint)
- Egy adott tudományhoz tartozó emberek szóhasználata, szakmák, foglalkozások nyelve. Szakszavakban, és a szakszókincsben különböznek.
2. Hobbinyelv: (Társadalmi tagolódás szerint):
- Különböző szabadidős tevékenységek nyelvhasználata.
3. Rétegnyelvek (Társadalmi tagolódás szerint):
- Társadalmi rétegek szerinti eltérő nyelvhasználat, életkor szerinti változatok.
Pl. Az ifjúság és az értelmiség nyelve.
Néhány rétegnyelv:

• Az ifjúság nyelve (Társadalmi tagolódás szerint):

- Gyorsan változik, jelentős a köznyelvre gyakorolt hatása. Stílusa határozott, őszinte, szókimondó, gyakran ironikus. Hangvétele időnként nyers vagy akár harsány. Sok benne a szleng  és a rövidítés.

• Argó vagy tolvajnyelv (Társadalmi tagolódás szerint):

- Eredetileg a bűnözők, a legalacsonyabb társadalmi réteg „szaknyelve”. Egyes szavak más jelentést kapnak. Létrejöttének oka a lelepleződéstől való félelem, a titkolózás. Célja a csoporthoz tartozás kifejezése.

• Szleng (Társadalmi tagolódás szerint):

- Az argó elemeinek bekerülése a köznyelvbe, illetve a társalgási nyelvbe. A köznyelvnél lazább nyelvváltozat. Fő jellemzője a kötetlenség. Régen főleg a fiatalokra volt jellemző, ma már szinte mindenki használja. Cél a stílus variálása, élénkítése, egyénisítése, a köznyelvi normától való elszakadás. 

• Családi nyelv (Társadalmi tagolódás szerint):

 - A familiáris nyelvhasználat szokásszerű feladatokra családi szóláskészletet alakít ki.
4. Köznyelv (Az egységesség igénye jegyében (normatív)):
- A nemzet nagy többsége által használt, beszéd igényes változata.
5. Társalgási nyelv (Az egységesség igénye jegyében (normatív)):
- A köznyelv kötetlenebb, kevésbé igényes, családias változata.
6. Irodalmi nyelv (Az egységesség igénye jegyében (normatív)):
- A köznyelv írott változata. Nyelvünk legigényesebb, csiszolt, országszerte legegységesebb változata.
A sokféle nyelvváltozat hatására mindenkinek saját, csak rá jellemző, egyéni nyelvhasználata alakul ki.
    A magyar helyesírás alapelvei
Az írás: az emberi beszéd rögzítése grafikai jelekkel. Az írásjegyeket (jelölő) szokásszerű kapcsolat fűzi egy-egy beszédhanghoz (jelölthöz).
Helyesírási alapelv: A helyesírás szabályrendszer, amely nyelvünk írásbeliségét irányítja. Nem azonos a nyelvtannal (noha nem is teljesen független tőle). A helyesírásnak az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Nem cél, hanem eszköz.
Alapvető követelmény a változás és állandóság egyensúlya.
(1832-ben az Akadémia kiadta az első magyar helyesírási szabályzatot.)
A magyar helyesírás betűíró, hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. Legkisebb alapegysége a betű. Betűi legtöbbször a kiejtett hangokra utalnak.
A helyesírás a nyelvnél konzervatívabb.
(Hangjelölő: többségében kiejtett hangokat jelöl, kivéve a mássalhangzó törvényekben. 
Értelem tükröző: világosan elkülönítjük a szótövet és a toldalékot.)
Négy alapelv van a helyesírásban és több szász szabály:
 - Kiejtés elve:
A szótőt és a toldalékot is a kisejtésnek megfelelően írjuk. Pl.: álmos, pad, ablak.
- Szóelemzés elve:
Az összetett és toldalékos szavakat nem a kiejtés szerint írjuk, hanem felismerhetően feltűntetjük bennük az alkotó elemeket. Pl.: tudja, adsz, mond meg, kulcscsomó.
 - Hagyomány elve:
Az ly-vel írásban megőrizzük a régebbi korok hangjelölésének és kiejtésének emlékét. A hagyományos írásmód másik területe a magyar történelmi családnevek hangjelölése. Pl.: Batsányi, Széchényi, Eötvös.
 - Egyszerűsítés elve:
Kettőzött kétjegyű mássalhangzónál csak az első betűjegyet kettőzzük. Pl.: meggyel és nem meggyyel.
 Három egyforma mássalhangzó nem kerülhet egymás mellé. Pl.: Anett-tel → Anettel.
 
  A morféma (szóelem)
A morféma a beszéd legkisebb önálló jelentéssel és hangalakkal bíró egysége.
2 fajtája van:
 1. Tőmorféma (szótő)
                Fajtái: (alaki önállóság szerint)
- Szabad morféma: Amikor a szótő önmagában is jelentéssel bír. Ezek a tőmorfémák. Pl. alma, nagy, fehér
 - Szabad morféma Fél szabad morféma: Egy másik szóelemmel együtt értelmes.
Rendszerint nem kapcsolódnak össze egy szóalakká. Pl. névelők, névutók, igekötők, segédigék.
- Kötött morféma: Nem lehet a szóelemektől függetlenül kifejezni a toldalékkal. Rendszerint egy szóalakká kapcsolódnak össze.
Ezek Pl. a toldalékok, vagyis a képzők, jelek, ragok.
2. Toldalékmorféma
                Fajtái: (típusai)
- Képző: Megváltoztatja a szó jelentését és szófaját.
A toldalékok közül elsőként követi a szótövet.
 Új szótövet hozhat létre.
Aszerint nevezik, hogy milyen szófajú szót hoztunk létre:
igeképzők (-z, -l, -ll, -tat, -tet, -gat, -get) stb.
főnévképzők (-ság, .ség, -at, .et, -ász, -ész) stb.
főnévi igenév képzője (–ni ) stb.
 - Jel: Módosítja a szótő fogalmi jelentését és rendszerint további jelek vagy ragok felvételét kívánja.
         Szerepe a szóalakban közbeékelt
         A képző és a rag között áll
        Több jel is lehet egy szóalakban
- Rag: Lezárja a szót. Záró morfémának is nevezzük.
          Meghatározza a szó mondatbeli szerepét.
           Egy szóalak kizárólag csak egy ragot tartalmazhat!
 
  A szintagma (szószerkezet)
A szintagma a morfémától nagyobb, a mondattól kisebb nyelvi egység. Két alapfajú szó nyelvtani és logikai kapcsolata.
A nyelvtani viszony alapján 3 típust különböztetünk meg:
1. A hozzárendelő szószerkezet:
- Predikatív viszony.
- Az alany és az állítmány között alakul ki.
- Pl. A példák vonzanak.
2. Az alárendelő szószerkezet:
- Egy alaptagból és bővítményből áll.
- A bővítmény alá van rendelve az alaptagnak.
- Pl. A szép fiú ügyesen bókolt.
- Fajtái: - Alanyos szószerkezet.
                        - anyám sütötte kenyér
             - Tárgyas szószerkezet.
                        - zenét hallgat, levelet ír
             - Határozói szószerkezet.
– Időhatározós: estig vár, holnap jön
– Helyhatározós: széken ül, buszon olvas
– Számhatározós: gyakran beszél, kétszer mondta
– Módhatározós: szépen beszél, gyorsan fut
– Állapothatározós: boldogan énekel, fekve olvas
– Eszközhatározós: labdával játszik, villával eszik
– Társhatározós: Péterrel vacsorázik, testvérével nyaral
– Ok-, célhatározós: beszédéért dicsérik, verseiért szeretik, jutalomért küzd
– Fok-mérték határozós: nagyon ügyes, alig beszél
– Tekintethatározós: tornában jó, énekben ügyes
– Eredethatározós: szóból épít, fából készít
– Eredményhatározós: pirosra fest, tisztára mos
– Hasonlító határozós: szebb a testvérénél, tisztább a Tiszánál
– Részeshatározós: Péternek ad, testvérének ír
– Állandó határozós: bízik a szüleiben, hisz a testvérének
             - Jelzős szószerkezet. (minőség, mennyiség, birtokos)
– Minőségjelzős: piros alma
– Birtokos jelzős: Éva almája
– Mennyiség jelzős: sok alma
 3. Mellérendelő szószerkezet:
 - Ugyan ahhoz az alaptaghoz kapcsolódó mondatok, azonos szintjén elhelyezkedő azonos mondatrészek kapcsolata.
            - Fajtái: - Kapcsolatos: szép és okos
                         - Ellentétes: nem kér, de követel
                         - Választó: vagy okos vagy szép
                         - Magyarázó: eredményes, hiszen szorgalmas
                         - Következtető: szorgalmas, ezért eredményes
 
A mondat a nyelv és beszéd egysége, kapcsolatot teremt a beszélő, a hallgató és a valóság között, a közlést egy teljes jelentésmozzanattal viszi tovább, és kifejezi a beszélő nyelvi igényességét és stílusát.
  A mondat
Nyelvi szintek: (egymásra épülnek)
1. Beszédhang (fonémák): A legkisebb nyelvi egység, amelyek a nyelvhasználat során hang vagy betű formájában jelennek meg. A fonéma a nyelvtudomány eszközeivel tovább már nem bontható egység. Jelentés nem tartozik hozzá. Jelentés megkülönböztető szerepe van.
2. Szóelemek (morfémák): A morféma nyelvünknek az a legkisebb önálló alakkal és jelentéssel bíró nyelvi egysége. Nyelvi jelnek is nevezik. Szótőből és toldalékból áll.
3. Szavak (lexémák): A lexéma fogalmi jelentéssel rendelkező nyelvi elem.
4. Szószerkezet (szintagmák): A szintagma két valódi szó szintaktikai (mondattani) kapcsolatát jelenti.
Szófajok:
       Alapszófajok:
 -     jelentésük önálló, fogalmi jelentés
-         toldalékolhatók
-         önállóan mondatrészek
-         bővítményeket vehetnek fel
Pl. Főnév, Számnév, Ige, Melléknév, Határozószó
       + Határozószók, Névmás, Igeneve
    - Viszonyszók:
Önállóan nem állnak, csak más szóhoz kapcsolódva.
 Pl.Névelő, Névutó, Kötőszó
    - Mondatszók:
Egyszavas mondatok, tagolatlan mondatok lehetnek. Nincs tartalmi jelentésük, a beszélő érzelmeit, állásfoglalását fejezik ki.
Pl. Indulatszó
     Mondat értékű módosító szó: Igen, Persze
     Kommunikációs kapcsolatot kifejező és állathívogató, állatterelő indulatszók: gyí, halló, hé,
     Hangutánzó indulatszók: kukurikú, reccs, puff     
  5. Mondat: A mondat a nyelvi jelrendszer legnagyobb szintű nyelvi egysége. Tartalmi és formai szempontból egy zárt egész.
A mondat szószerkezetekből és szintagmákból épül fel. Egy gondolategység kiterjesztésére használjuk. Érzéseink, gondolatainknak kifejezésére szolgál.
A mondat a kommunikációban egy mozzanattal tovább viszi a mondanivalót.
Csoportosítás: A mondatot csoportosíthatjuk:
a. Tartalma(modalitása), akár beszélő szándéka szerint
b. Minősége szerint
c. Szerkezete szerint
 
A mondat beszédfunkciója szerint:
1. Kijelentő mondat (tartalma szerint csoportosítva: Metanyelvi)
                Beszédfunkciója szerint: Közlő
                                                                Tájékoztató
                                                                Érzelemkifejező
                                                                Felhívó
                                                                Kapcsolatteremtő
                                                               Esztétikai
2. A felszólító mondat
                Beszédfunkciója szerint: Felhívó
3. Az óhajtó mondat
                Beszédfunkciója szerint: Érzelemkifejező
4.A kérdő mondat
                Beszédfunkciója szerint: Felhívó
5. A felkiáltó mondat
                Beszédfunkciója szerint: Érzelemkifejező
a. A mondatot beszélő szándéka, tartalma szerint csoportosítva: (igemódok)
1. Kijelentő: kijelentő mód
2. Felhívó: felszólító mód
3. Óhajtó: feltételes mód
4. Kérdő: kijelentő mód
5. Felkiáltó: kijelentő mód
A felszólító mód:
A felszólító mód jele a j.
A felszólító mondatban felszólító módú ige van.
b. A mondatok minőségük szerint lehetnek:
Állítóak és tagadóak.
Minden mondatfaj lehet állító és tagadó.
 
  A szöveg
Szövegegységek, és a bekezdés
Fogalma: A nyelv és a beszéd legnagyobb egysége. A mondatnál magasabb szintű nyelvi egység. Azonos témára vonatkozó, egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész/egység.
A téma az összetartó erő, ettől lesz szöveg. A bekezdések sora ugyan azon témát, többlet vagy további ismeretekkel bővíti.
A bekezdés elején vagy végén: Tételmondat.
Szöveg: Lehet egy mondat vagy akár egy mű(regény).
Egy mondat akkor szöveg, ha kifejez, közöl egy beszédhelyzetet. Mindig valamilyen körülmény!
A bekezdés
                        à A szöveg szerkezeti egységei.
és a fejezet
Tartalom szempontjából: a teljesség, a megformáltság szempontjából a kerekség lezártság érzetének keltése.
(Teljes, kerek, egész)
Tartalma: mindig valamilyen közlemény.
Szerepe: valamilyen üzenet közvetítése, amely lehet tájékoztató jellegű, személyes tartalmat kifejező, vagy a hallgatót befolyásoló, valamire felhívó szöveg.
A szövegkisebb egységekre, bekezdésekre tagolódik.
A szöveg szerkezete (részei):
   - Egymással összefüggő mondatok
   - Bekezdések
   -  Fejezetek
Szövegegységek 3 (egy szövegben):
   -   Bevezetés
   - Tárgyalás
   - Befejezés
 
A tárgyalásban bekezdés található.
A bekezdés ugyan olyan hosszú, mint a befejezés.
 
  A szöveg
Szövegkohézió: Szövegösszetartó erő
Szöveg összetartó erő:
Témaà Globális kohézió
Nyelvtani kifejezőeszközökà Lineáris kohézió (Birtokos személlyel, igerag)
Szövegegységei:
 - Mondat
Különös szerepe van a tételmondatnak. Vagy a bekezdés elején vagy a végén található. Ha, az elején van, akkor kifejez valamit, ha a végén akkor összefoglalja a bekezdés fő gondolatát.
Téma szerint szorosan összetartozó mondatok sora.
 - Fejezet
A prózai szöveg nagyobb szerkezeti egységei:
 - Bevezetés
 - Tárgyalás
 - Befejezés
A szöveget a mondatok véletlen halmazától a szövegösszetartó erő, a kohézió különbözteti meg.
Fajtái:
           - Globális kohézió (átfogó):
A szöveg egészére vagy nagyobb jelentésbeli egységre vonatkozik. Nem nyelvi kifejező eszközei, hanem jelentésbeli kapcsolóelemei lehetnek.
Kulcsszavak rendszere, párhuzam, ellentét, ismétlés, utalások, rokon értelműség.
A szöveg egészét a téma tartja össze és a cím és a témahálózat.
A téma, amit a cím jelöl.
A réma a meglévő ismereten túl új ismeret jelenik meg, de a témát egészíti ki.
          - Lineáris kohézió egyenes vonalú):
A mondatok, szövegegységek láncszerű összekapcsolódása. A szövegben való folyamatos előrehaladás. (A kezdettől a végig)
A lineáris kapcsolóelemek: nyelvtani (grammatikai)névmások, névelők, kötőszók, utalásszók, ragrendszer.
 
  Szövegtípusok
1. A kommunikáció irányúsága szerint:
 - Dialogikus
 - Monológikus
2. A kommunikáció funkciója szerint:
 - Elbeszélő
 - Leíró
 - Érvelő
3.  A kommunikációs szinterek szerint:
 - Közéleti
 - Tudományos
 - Magánéleti
 -  Hivatalos
 - Egyházi
 - Sajtóban megjelenő
 - Szépirodalmi
4. A kommunikációs szövegszerkesztés módja szerint:
 - Tervezett szövegek
 - Spontán szövegek
5. A kommunikációs kapcsolat fajtája szerint:
 - Szóbeli
 - Írásbeli
  Az érvelés, az érvek típusai
Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Tehát röviden az érv alátámasztott, bizonyított vagy cáfolt állítás.
Az érvelés: érvek felhasználása az igazság bizonyítására.
A megfelelő érveléshez szükséges az udvariasság, az értelem, az empátia.
Az érvelő típusú szöveg alapját a klasszikus retorikából ismert szónoki beszéd szerkezete adja. Az érvelő szöveg bevezetésre, elbeszélésre, részletezésre, bizonyításra, cáfolásra és befejezésre bontható.
Bevezetés - érzelmekre hat

• Megszólítjuk a hallgatóságot (magasztalás)
• Figyelemfelkeltés! (téma újdonsága, újszerűsége, téma fontossága, újszerű megközelítés)
• Téma megjelölése, megértés előkészítése (fontosabb helyszínek, alakok, elemzési pontok)
• Kifejtés menetének vázlata
• Források

Elbeszélés

• Az évelés vagy a beszéd fő gondolatának rövid ismertetése (röviden, tömören kifejti a tételmondatot, az érvelés magja)
• Erre épülnek a további beszédrészek

Részletezés

• Tételmondat részletezése, példákkal való alátámasztása, kifejtése
• Lehet kitérőt tenni (történet, személyes élmény)

Bizonyítás - a legfontosabb rész

• Érvek kifejtése, tételmondat érvekkel való alátámasztása
• Álláspontunk igazságának bizonyítása (jelekből, tényekből, példákból alkotunk érveket, következtetéseket fogalmazunk meg)

Cáfolás

• Az ellentétes tábor érveit is meg kell cáfolni

Befejezés - az értelmezésben segít

• Érzelmekkel hatni az olvasóra, hallgatóra
• Kapcsolódjon az érvelés többi részéhez
• Megismételheti, összegezheti az eddig elmondott gondolatokat
• Kiegészítheti egy jövőre utaló kitekintés
• Utolsó, leghatásosabb érv bevetése
• Olvasók ismételt megszólítása, kérdés feltevése

 
Az érvelés legfontosabb része a bizonyítás

• összefüggést keres és mutat ki a bizonyítandó állítás és egy másik állítás között
• valamely állítás igazságát más, már bizonyított tétel igazságából levezetjük
• kifejtjük saját álláspontunkat, véleményünket, s ezeket érvekkel támasztjuk alá

     Az érvelés felépítése: (A háromtagú érv három elemből áll)
Háromtagú érv: tétel
                         bizonyíték (a tétel előzménye)
                         összekötő elem ( a bizonyíték és a tétel között)
Kéttagú érv: itt az összekötő elem kihagyható, mivel a hallgató számára ez magától értetődő.
 
Az érvek fajtái:
1. a meghatározásból (definícióból ) levezetett érv:
A definíció egy fogalom meghatározása, kifejtése.
Ennél az érvnél a fogalmat egy fölérendelt osztályba besoroljuk, majd megkeressük azokat a jegyeket, amelyekkel a csoport többi tagjától elkülönítjük.
Pl. a víz színtelen, szagtalan folyadék.
2. ok-okozati összefüggésből származó érv:
Ebben az érvtípusban részletesen feltárjuk az okokat, megvizsgáljuk ezek következményét, majd kimondjuk végső állításunkat.
3. a körülményekből levezetett érv:
 Itt a hangsúly a körülmények leírásán van. Bíróságokon sokszor alkalmazza az ügyvéd.
4. az összehasonlításon alapuló érv:
ez az érvfajta valamilyen összehasonlítást használ fel egy tétel bizonyítására. Gyakran alkalmaz hasonlatot vagy metaforát.
 5. a bizonyítékokból származtatott érv:
 Az érveléshez fel lehet használni statisztikai adatokat, kutatási eredményeket, jelentéseket,
 beszámolókat. A bizonyítékok forrása megbízható legyen.
6. az ellentéten alapuló érv:
Úgy bizonyítjuk egy dolog igazságát, hogy az ellenkezőjéről bebizonyítjuk, hogy hamis.
7. Az általános-egyes elvén alapuló érv:
Egyéni esetekben gyakran az általánosra hivatkozunk. Pl. Ha mindenki…én is.
Az érvelés módszerei:
Dedukció: általános> egyedi
 - Előbb egy általános tételt fogalmazunk meg és ebből vonunk le következtetést az egyedi esetre   vonatkozóan.
- Pl: minden megfontolt ember kerüli a rossz társaságot. Bence mindig megfontoltan gondolkodik. Bence kerüli a rossz társaságot.
  Nyilvános beszéd
A beszédek klasszikus elrendezésének az ún. hármas felosztása a következő:
1. Bevezetés: többnyire megszólítással kezdődik, fontos feladata a jóindulat megnyerése, az érdeklődés, a figyelem felkeltése, esetleg a cél kitűzése.
2. Tárgyalás: a beszéd fő része, terjedelménél fogva kisebb egységekre tagolódik (bekezdések).
3. Befejezés: összefoglalás, a téma jövőjére vonatkozó kitekintés, új gondolatot már nem tartalmazhat.
A retorika Görög eredetű szó, jelentése: helyes beszéd, ékesszólás. Magyarul szónoklattannak szokás nevezni. Hagyományosan szónoki beszéden egy szónok által ünnepi körülmények között, nagy nyilvánosság előtt elmondott beszédet értenek. A retorika napjainkban minden olyan szóbeli megnyilatkozás, amelyben legalább az egyik fél nem csak saját képviseletében szólal meg, tehát az ünnepi beszéden kívül lehet egy diák felelete, egy tanári előadás.
Tehát a nyilvános beszédközé tartozik az előadás (pl: tanár előadása), a kiselőadás, a felszólalás, a hozzászólás, az értekezés, a beszámoló, az ismertetés, a nyilvános vita és a tévés rádiós műfajok is.
Célja a meggyőzés.
A retorika az írásbeli művek, közülük elsősorban az érvelő szövegtípusok szerkesztéstanával is foglalkozik.
A retorika szerepe:
1) Kapcsolatteremtés: hallgatóság megszólítása, jóindulat megnyerése.
2) Kapcsolattartás: a szónok beszéd közben kérdéseket tehet föl a hallgatóságnak, visszajelzést is kérhet azzal, hogy értik-e a mondanivalóját vagy egyet értenek-e vele.
3) Kapcsolatzárás: összegzés, elköszönés, elbúcsúzás. Megköszöni a figyelmet, a jóindulatot. Kijelöli a célokat amennyiben a hallgatóság egyetértését megnyerte.
A szónoki beszéd fajtái:

• tanácsadói beszéd -> mai elnevezéssel a politikai beszédek, amikor a szónok valamilyen ügynek a hasznos vagy káros voltát akarja bizonyítani.
• törvényszéki beszéd -> pl. a védőbeszéd és vádbeszéd.
• alkalmi beszéd -> valamilyen magasztalásra méltó dolgot, eseményt vagy személyt dicsőítenek pl. tanévnyitó, tanévzáró, pohárköszöntő

De a nyilvános beszédnek más műfajai is vannak pl. előadás, felszólalás, hozzászólás, vita.
A jó szónok feladatai és tulajdonságai:
Tisztesség, alapos jártasság a témában, rögtönző képesség, nagy szókincs, állhatatosság, önuralom, fegyelmezettség, szerkesztőkészség, stílusérzék, emlékezőtehetség, előadókészség.
A szónok hatáskeltő eszközei (költői eszközök):
Megszólítás, felszólítás, költői kérdés, metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ismétlés, felsorolás, halmozás, fokozás, túlzás, sejtetés, késleltetés, a várakozás fokozása.
A szónok feladatai:
1) Anyaggyűjtés
2) Az anyag elrendezése, a szöveg megfogalmazása, kidolgozása
3) Az előadásmód megtervezése
4) A szöveg memorizálása
5) A szöveg előadása
A szónoklás célja:
1) Felhívás: a szónok első számú célja, hogy a hallgatóságot valamire ösztönözze.
2) Tájékoztatás: információközlés (hatásos felhívás).
3) Kifejezés: érzelem kifejezése. Az érzelmek kifejezése, fontossá teszi a hallgatóság érzelmeit.
4) Gyönyörködtetés: esztétikai funkció. Minden, nagyobb nyilvánosságnak szánt előadás fontos része,a költői eszközök használata.
Természetesen az előadás fajtája válogatja, hogy a négy felsorolt funkció közül, melyik, milyen hangsúlyt kap.
  A társalgási stílus ismérvei, minősége
A stílus fogalma: kifejezésmód. A stílus maga az ember.
A nyelv használatának jellegzetes módja, mindig választás és elrendezés eredménye.
Meghatározza az egyéniség
    környezet
                                   téma
A stílusréteg (nyelvi stílus): az egyes nyelvváltozatokra épülő tipikus kifejezésmód, eltérő eszközkészlet és sajátos stiláris követelmények jellemzik.
Nyelvi kifejezőeszközök (szövegtípusok): - szóelemek
                                    -  szavak
A stílusárnyalat a stílusnak az a sajátossága, amelyben megnyilatkozik a beszélő lelkiállapota, valamint a hallgatóhoz, a beszédhelyzethez és a témához való személyes viszonya.
A stílusárnyalatok megnevezésében hol a lelkiállapotra utalunk (kedélyes, tréfás, fennkölt), hol a helyzetet jelöljük meg (bizalmas, fesztelen, családias). A stílusárnyalatot más szóval hangnemnek is szokták nevezni.
Legfőbb stílusrétegek:
- tudományos, szakmai
- publicisztikai
- hivatalos (közéleti írásbeli)
- előadói (közéleti szóbeli)
-  társalgási
A társalgási stílus a kötetlen, társalgási érintkezésben használt tipikus nyelvi formák összessége. Célja a személyiség kifejezésének lehetősége.
Legfőbb stílusjegyei: a kötetlenség, közvetlenség, természetesség, könnyedség, fordulatosság.
Nyelvi szabadság és kötöttség jellemzi.
Kötöttségek: hagyomány, illem, társadalmi függőségek.
Szókincse: változatos, árnyalt, egyéni
     Mondatszerkesztése: hiányos, könnyen érthető, egyszerű.
     A mondat modalitás: változatos. (változatosságot követel meg)
Szoros és kölcsönös kapcsolatban áll a többi stílusréteggel.
A beszélő és hallgató viszonyának fontos szerepe van.
     Hangneme változatos: Lehet bizalmas, humoros, gúnyos.
 
Műfajai:

• párbeszéd: kötetlen forma
• elbeszélés
• magánlevél: kötött forma (megszólítás, bevezetés, elbúcsúzás, stb.); a mondanivaló rendszerezése,     szabályos mondatszerkesztés, lehetséges élőszói jellegzetességek, változatos mondatfajták jellemzik
• nem irodalmi formában írt napló: kötött forma (időrendi szerkesztettség), az önkifejezés egy fajtája, gondolati szinten történő szerkesztettség jellemzi.

     A hangos stílus eszköze a szórend, mimika és a gesztus.
 
*Irodalmi és köznyelvünkben a következő főbb stílusrétegeket különböztetjük meg: 
I. Írott nyelvi stílusok:     
1. Tudományos stílus 
2. Publicisztikai stílus 
3. Hivatalos stílus 
4. Szépirodalmi vagy művészi stílus 
5. Levélstílus 
II. Beszélt nyelvi stílusok     
1. Társalgási stílus 
2. Szónoki stílus 
3. Előadói stílus
 
 
  A közéleti és hivatalos stílus kritériumai és stiláris kötöttségei
A stílus fogalma: kifejezésmód. A stílus maga az ember.
A nyelv használatának jellegzetes módja, mindig választás és elrendezés eredménye.
A stílusrétegek: Stílusréteg: A társadalmi érintkezés meghatározott területein és meghatározott helyzetekben tipikusan használt nyelvi-stilisztikai eszközök rendszere, ill. az ezek használatát szabályozó törvényszerűségek együttese.
Legfőbb stílusrétegek:
- tudományos, szakmai
- publicisztikai
- hivatalos (közéleti írásbeli)
- előadói (közéleti szóbeli)
-  társalgási
A stílusárnyalat a stílusnak az a sajátossága, amelyben megnyilatkozik a beszélő lelkiállapota, valamint a hallgatóhoz, a beszédhelyzethez és a témához való személyes viszonya.
A stílusárnyalatok megnevezésében hol a lelkiállapotra utalunk (kedélyes, tréfás, fennkölt), hol a helyzetet jelöljük meg (bizalmas, fesztelen, családias). A stílusárnyalatot más szóval hangnemnek is szokták nevezni.
1. Közélet: az emberek társadalmi érintkezésének tere. Közélet része az országos, kulturális, gazdasági, politikai, társadalmi intézmények, iskola, munkahely, vallási, sport vagy egyéb körök élete.
A közéleti stílus a magánéleti stílus ellentettje: a társadalom, a nyilvánosság, a közélet stílusa: iskola, intézmények, egyesületek, pártok, szervezetek, mozgalmak. Ha a sajtó (tv, rádió) beszámol a közéleti eseményekről, akkor azok a publicisztikai stílus részévé válnak.
Fogalma: Kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt elhangzó igényes nyelvi forma
Rendeltetése: kapcsolatteremtés, tájékoztatás, tényközlés, felhívás, meggyőzés
Jellemzői:
  - írott és beszélt nyelvi stílus
 - előkészíthető
 - logikus kifejtés jellemzi
 - értelmi és érzelmi hatás elérésére is alkalmas.
Szó- és kifejezéskészlete: igényes, közhelyek, szakszavak, szakkifejezések
Mondatszerkesztése: alárendelés, közbeékelt mondatok.
Szövegfajták: Szóban: hozzászólás, tárgyalás, vita, nyilatkozat, interjú
                         Írásban: megírt beszéd, nyílt levél, közlemény
Közéleti szövegek fajtái:

• - Szónoki beszéd
• - Felszólalás
• - Hozzászólás

 
 
2. Hivatalos stílus:
Fogalma: Az állami szervezetek, gazdasági, jogi érintkezési formája-
A közéleti stílus írott változata:
 - törvények
 - rendeletek
 - közlemények
 - mindenfajta hivatalos érintkezés jellegzetes nyelvhasználati módja
Szerepe: tájékoztató és felhívó, tartalma cselekvésértékű
Rendeltetése: tényközlés, tájékoztatás, felszólítás
Jellemzői:

• Az egyéni hangvétel háttérbe szorul.
• Tárgyilagosság (nincsenek érzelmi és hangulati elemek).
• Személytelenség (E/3. és T/1. igealakok használata).
• Gyakoriak a hivatkozások (pl. rendeletekre).
• Követelmény: áttekinthető szerkezet, világos tagolás (alpontok alkalmazása).
• Szakszavak, szakkifejezések használata.
• Mondatszerkesztés: gyakoriak az alárendelések és közbevetések.
• Nyelve bonyolult.
• Idegenszerűség.
• Hibák: terjengősség, nyelvhelyességi hibák, közhelyesség.

Szó- és kifejezéskészlete: sok műszó, szóhalmozás, alárendelés, elvont tartalmú névszók gyakorisága, tárgyára jellemző szavak, szakkifejezések
Mondatszerkesztése: körülményes, elvont, alárendelés
Szövegfajtái: Szóban: tárgyalás, felszólítás, hozzászólás, előadás, szónoklat
Írásban: törvény, rendelet, határozat, értesítés, hivatalos levél
Nyelvi jellemzői:
Szóhasználat: jogi szakszavak, hiányoznak az érzelmileg erős töltésű szavak; személytelenségre utaló formák (értesítjük, felszólítjuk).
Mondat- és szövegszerkesztés: világos, egyértelmű; ismétlések, utalások; megfelelő tagolás.
Jellemző hibák: idegenszerűség, személytelenség, bonyolult szerkezetű.
Műfajai:
 - jogszabályok
 - törvények
 - rendeletek
 - utasítás
 - szabályzat
 - közlemény
 - felszólítás
 - bejelentés
 - kérvény
 - meghatalmazás
 - elismervény
 - meghívó
 - jegyzőkönyv
-  jellemzés
 - önéletrajz
  2015.07.23.

Hozzászólások

Szóljon hozzá

Név:
E-mail:	Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Hozzászólás: